Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

3-4. szám - A szennyvízkérdés tíz év tükrében

96 Hidrológiai Közlöny. 35. évf. 1955. 3—4. sz. A szennyvízkérdés tíz év tükrében kincs védelmében harcot kezdett a szenny vízkérdés megoldására, a következő tényekkel kellett számolnia: 1. A háború pusztításának áldozatául esett részben vagy egészben számos szennyvíztisztító berendezés. 2. A termelékenység fokozásával a vízhasználat megnőtt ugyan, de a szennyvíztisztító berendezések mérete nem változott. 3. Űj, számunkra ismeretlen szennyvizet termelő iparágak fejlődtek ki. 4. Sok berendezés kezelőszemélyzet, vagy a karbantartás hiányában elégtelenül, rosszul működött. 5. Nem ment át a köztudatba a természetes vízkincs védelmének fokozott jelentősége. 6. A régi törvényt elavultnak tekintették, új törvényerejű rendelet viszont csak 1952-ben látott napvilágot. 7. A vízgazdálkodás terén sok gazda osztozott 1954. áprilisáig, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) életrehívásáig. 8. A szennyvízkérdés számos problémájára megoldást kereső tervezőnek kutatógárda nem állt rendelkezésére részben káderhiány, részben intézményhiány miatt. Ma már tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy a javulás útján vagyunk. A szennyvízkérdés országos jellegű probléma. A végleges megoldás most már idő és beruházás kérdése. A tervgazdálkodás ma már kiterjed a szennyvízkérdés hibáinak felszámolására is. Mi történt tehát tíz év alatt? Sokai több, mint 1885-től 1954-ig terjedő 60 év alatt. Mert: Hatósági vonatkozásokban: A vízügyi műszaki szolgálat megfelelő megszervezésével a vízhasználatok terén rendét teremtettünk (Országos Tervhivatal: OT., majd Országos Vízgazdálkodási Tanács: OVT.). Nagyobb, s az őt megillető szerephez jut a népegészségügy (Egészségügyi minisztérium: EÜ. M., Állami Egészségügyi Felügyelőségek, Közegészségügyi és Járványügyi Állomás). A rendellenes állapotok felszámolásában a hatóságok segítségére sietnek szakintézmények is (mint HAKI, Országos Közegészségügyi Intézet: OKI, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet: VITUKI, Öntözési és Talaj javítási Kutató Intézet ÖTKI, stb.). Üj rendeletek jelennek meg és lépnek érvénybe (az OT, OVT, OVF és az OKI, HAKI, VITUKI, valamint a Földművelésügyi Minisztérium, EÜM., stb. közreműködésével). Számos szabvány születik meg (a Magyar Szabványügyi Hivatal irányítása mellett az Építéstudományi Intézet: ÉTI, a Mélyépítési Tervező Vállalat: MÉLYÉPTERV, HAKI, OKI, majd VITUKI közreműködésével). Tervezői munka: A háborús károk, rongálások felszámolása, új létesítmények vízihasználatának rendezése érdekében nagyarányú fejlődéssel intenzív munka indul meg a különböző tervező intézetekben (mint ÁMTI-MÉLYÉPTERV, Állami Építés Tervező Intézet, Városépítő Tervező Vállalat, IPARTERV, KÖZMŰTERV, VIZITERV, a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium, az Építésügyi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, az OVF felettes irányítása és a Városfejlesztési és Községgazdálkodási Minisztérium közreműködése mellett). Nagy segítséget nyújt a tervezőknek a szovjet irodalom, a közvetlen tapasztalatcsere és a kutató intézetek munkája. Létesítéseink: A) Háborús károk felszámolása terén a Fővárosi Csatornázási Művek bombasérült telepeit, Komárom város főgyűjtőjét és szivattyútelepét, az egri és a győri csatornahálózatot stb. hoztuk rendbe. B) Űj létesítmények: Oroszlány, Komló, Ajka, Pestlőrinc végleges tisztító telepei, Miskolc és Diósgyőr városrész, Petőfibánya, Sztálinváros csatornázása, Csepel, Pesterzsébet, Űjpest csatornahálózat-fejlesztése, Csepel és Űjpest új átemelő telepei. C) Kész tervek vannak: Hódmezővásárhely

r Kecskemét, Keszthely, Pápa, Veszprém, Szeged új csatornázásának általános tervei, valamint Miskolc, Debrecen, Kaposvár, Salgótarján, Szolnok, Sopron, Székesfehérvár stb. csatornázásának és szennyvíztisztító telepeinek rekonstrukciós tervei. Ezek részben kivitel alatt is állanak. Ipartelepi vonatkozásban számos helyen a régi (elavult) berendezés felszámolásával űj létesült, került üzembe, van építés alatt, ill. készültek el a tervei, avagy tervezésük folyamatban van. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv a vízhasználatok terén az ésszerű tervezés regionális megoldásához vezet (VIZITERV számos szakértő bevonásával készítette el e tervet). A tudományos kutatómunka mindenütt kiegészíti a jogos kívánalmakat. A legsúlyosabban szenvedő vizeink védelme előtérbe jutott (Soroksári Dunaág, Sajó, Séd, Eger). A Balaton vízihasználati problémája is generáltervezés alatt van stb. Tudományos munka: a vízszennyezések okozta haltenyésztési károk felszámolása és elhárítása, az egészségügyi érdekek megvédése, a mezőgazdasági öntözővíz és ipari vízellátás biztosítása szempontjából a HAKI, OKI és a VITUKI most mérik fel hazánk felszíni vízkészletét minőségi szempontokból. E munkától függetlenül más intézmények szakszerzőinek tollából is jelentek meg felszínivíz és szennyvíz-vizsgálatokról beszámolók. Míg a HAKI limnológiai vonatkozású tanulmányokat, az OKI ivóvízellátási és egészségügyi vonatkozású szennyvízkérdéseket old meg, s mindketten a szennyvízkérdés hatósági szakértői is, addig a VITUKI ipari szennyvíztisztítási problémákat old meg laboratóriumi és modell kísérletekkel, a veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet fenoltisztítássaT foglalkozik. A Magyar Tudományos Akadémián belül külön szakbizottság foglalkozik az országos ér-