Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

1-2. szám - Bélteky Lajos: A kismélységből való víznyerés gazdaságossága és eredményei

51f Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 1—2. sz. a törmelékkúpokból és lejtőtörmelékekből, tehát kismélységből lehet nyerni. Nagy vízigényű létesítmények telepítésénél tehát elsősorban ezeket a területeket kellene figyelembe venni. A vízgazdálkodási keretterv összeállítása során egyik legfontosabb és legsürgősebb feladat ezeknek a területeknek a felvétele és körülhatárolása. 1. táblázat Db Üzemvezetőség Átlagos Lejtötörm. kavicstakaró s H E cö X Db Üzemvezetőség fajlagos vízhozam kútmélység Lejtötörm. kavicstakaró s H E cö X Db Üzemvezetőség lit/perc J. m Lejtötörm. kavicstakaró s H E cö X 30 30 30 30 30 Cegléd .... Kaba Hódmezővásárhely Várpalota . Kaposvár . 108.7 274,9 226.4 205.6 198 105.4 74,6 113,3 61,8 69,6 15 22 21 23 18 3 1 150 Összesen . . 9Í) 1 ' 4 Az öt üzemvezetőség 30—30 db kútjának átlagos fajlagos vízhozam- és mélység-adatait a 1. sz. táblázat tünteti fel. Az 1 fm depresszió mellett kitermelhető vízmennyiség átlaga legnagyobb a kabai üzemvezetőség területén. Az összeállításban szereplő 30 kút közül 22 a Tisza és Sajó folyók terraszkavicsával borított területen készült, 8 db pedig Kótajban és Debrecen környékén. A legnagyobb fajlagos vízliozamú (700 liter/perc) kút Tiszapolgáron készült, a következő két kút, mely 620 és 460 liter/perc-es, Záhonyban. Tiszapolgáron 42, Záhonyban pedig 47 m-es kútból sikerült ezt a fajlagos vízhozamot kivenni. A hódmezővásárhelyi üzemvezetőség legnagyobb vízhozamú kútja Kalocsán készült 720, a sorban következő Hartán 450 és Jánoshalmán 400 liter/perc-es fajlagos vízhozammal. A kutak mélysége 66,5, 38 és 160 m. A 30 kút közül 21 db van a Duna terraszkavicsára telepítve. A ceglédi üzemvezetőség területén Nagycsécs, Csepel, Kiskunlacháza adta a legnagyobb vízhozamot, fajlagosan 500, 332 és 128 liter/perc-et. A kutak mélysége 62, 15 és 40 m volt. 15 db kút van a Duna, Sajó és Zagyva völgyében. A várpalotai, tehát az északdunántúli területen Bősárkány és Győr kavicsra telepített kútjainak legnagyobb a fajlagos vízhozama, 750, 590 és 572 liter/perc. A kutak mélysége 47, 37, 37 m. 23 db kút a Duna, Rába és Rábca törmelékkúpjaiból nyeri a vizet. A kaposvári, vagyis a déldunántúli területen a hévizi, felsőbédai és tolnamözsi kutak fajlagos vízhozama a legnagyobb, 1300, 510 és 468 liter/perc-cel. A kutak mélysége 53, 41 és 39,7 m. A hévizi kút karsztból táplálkozik. A 30 legjobb kút közül 18 kút a Duna és Dráva terraszkavicsával fedett területén létesült. Igen helyes volna tájegységenként mintakutakat építeni s ezeknél mintaszerű kútkiképzést alkalmazva, tanulmányozni lehetne a víznyerés mennyiségi és minőségi lehetőségeit. Ezzel r Bélteky L.: Kismélységből való víznyerés; finomítani lehetne az eddigi feltárásokkal leszűrt eredményeket. Bizonyos területek fúrással való feltárása már elég részletesen megtörtént, most annak megállapítása lenne szükséges, hogy a geológiai tájegységek határa pontosan hol húzódik. A mintakutak létesítése azonban költséges. Addig is, míg ezek megépítésére sor kerülhet, meg lehetne közelíteni a cél elérését oly módon, hogy az évi kútprogramm kútjaiból azokat, amelyeket olyan területen fúrnak le, ahol az adatok még hiányosak, Vagy a tájegységek határvonala közelében vannak, minősítsék mintakutaknak s ezért teleszkópszerű csövezéssel béleljék, a fúrást geológiai és kúttechnikai szempontból fokozott gondossággal ellenőrizzék, a vizét a helyszínen vizsgálják, a hőmérsékletét mérjék, s a fúrás terepszintjét szintezzék be, hogy a víz emelkedési magassága a tengerszinthez viszonyítva megadható legyen. Mindezek valamivel drágítanák a kutak árát. Ezt a különbözetet külön hitelkeretből kellene fedezni. Ilvmódon aránylag kis költséggel meg lehetne kezdeni a mintakutak létesítését. Most sok olyan helyen végeznek kútfúrást lakott területen kívül, ahol azelőtt kevés kút készült, így a rendelkezésre álló adatok is igen hiányosak. Gondolok az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek részére készítendő kutakra. Ezeket a nagy vízszükséglet miatt úgyis nagyméretű csövekkel bélelve tervezik, így a mintakúttá való nyilvánítás nem okozna nagy költségtöbbletet. Azt hiszem, nem kell bizonyítani, hogy a kisebb mélységű kúthoz kevesebb csőanyag kell, a kút rövidebb idő alatt készíthető el, mint a nagyobb mélységű kút. A békéscsabai 70 és 450 m-es kutak csőanyagszükséglete közötti különbséget már előbb említettem. A 450 m-es kútba 4,9-szer annyi cső szükséges, mint a 70 m-esbe. A kútfúrásra és a kútkiképzésre fordított műszakok száma is úgy viszonylik egymáshoz, mint 1 : 4,5-hez. Ha pedig a kész kutak kiviteli költségét nézzük, annak aránya : 1 : 4,6-hez. Abban a biharmegyei ipari üzemben, melynek vízszerzését ÍIZ előbb ismertettem, szintén nagyösszegű volt a megtakarítás. Ha 3 db 300 m mély kutat állítunk szembe a 3 db kb. 60 m-es kismélységű kúttal, 710 kút-fm volt a megtakarítás. Ez 17 tonna Mannesmann csőanyagnak másutt való felhasználását teszi lehetővé, azonkívül kb. 400 000 forint költségkeret más célra való felszabadítását jelenti. Ehhez járul még a hűtőtorony és a hozzátartozó gépi berendezés költsége, melyeket a kismélységű kutak vizének alacsony hőmérséklete folytán nem kellett kivitelezni. A megtakarítás tehát a félmillió forintot meghaladja. Országos viszonylatban a múlt évi kútépítéseknél a tervezők által előirányzott mélységekhez viszonyítva a tényleges fúrási mélységet, az évi megtakarítás 6525 fm, vagyisa terv 11,2%-a. Ebben azonban benne van a tervezők áltál előirányzott biztonság, a kismélységre való törek-