Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)

9-10. szám - Dr. Lesenyei József–Papp Anna–dr. Török Piroska: A budapesti Duna-szakasz vizsgálata

Jf444 Hidrológiai Közlöny. 34..évf. 1954. 9—10. sz. Az ismertetett vizsgálatok nemcsak a folyamatban lévő folyóvízkataszterekhez nyújtanak értékes adatokat, hanem elsődleges céljuk a főváros vízellátását és szennyvizeinek befogadását szolgáló Dunaszakasz szennyezettségének részletes felderítése. A budapesti Duna-szakasz vizsgálata Dr. LE S E N Y E I JÓZSEF, PAPP ANNA és Dr. TÖRÖK PIROSKA VÍZKÉMIA A városok, lakótelepek csatornázási berendezésének kiépítésével párhuzamosan jelentkezett a szennyvíz ártalmatlanná tételének kérdése. A legkönnyebb helyzetben természetesen azok a városok voltak, melyek folyóvíz mellett települtek, mert folyékony és részben szilárd hulladékaikat rábízták a vízfolyásra. Akkor a vízfolyásnak főleg mechanikai hatását, úsztató és hordalékmozgató erejét vették igénybe. Idővel azonban — nem ismervén a szennyvíz hatását az élővizekre — a vízfolyásokat igen nagy mértékben túlterhelték háztartási, városi és ipari eredetű szennyvízzel. Ebben az időben kezdődött a szennyvíztisztítás aranykora. A szennyvíztisztítás megindulásával, ami kb. a jelen század elejére tehető, megelégedtek a hígítás mértékének megállapításával. Egy folyam bizonyos vízhozama mellett megállapították a bevezethető szennyvíz mennyiségét, de nem voltak tekintettel sem a folyam tisztasági fokára, sem a helyi körülményekre, sem pedig a szennyvíz szennyezettségének mértékére. A szennyvíz szennyező anyagainak a vízfolyásokban végbemenő fizikai, kémiai és biológiai változásainak, tehát a vízfolyások öntisztulásának lassú megismerése rávezette a szakembereket arra, hogy mind a szennyvíz, mind a vízfolyás számos tulajdonságának ismerete mellett lehet csak megnyugtató módon egyrészt a szennyvíz tisztításának mértékét — különösen a gazdaságosság figyelembevételével — megállapítani, másrészt a vízfolyás vizének újból való felhasználhatóságát biztosítani. Folyamaink tisztántartása érdekében szükséges minden egyes vízfolyás körülményeinek alapos megismerése. Messzire vezetne, ha sorra vennénk mindazokat a tényezőket, melyek egy folyó öntisztító viszonyait teljesen meghatározzák, meg kell elégednünk jelen esetben, ha egy hazai vízfolyásunkon, a Duna budapesti szakaszán, mintegy 42 km hosszban végzett fizikai, kémiai és bakteriológiai, biológiai vizsgálatokat és az eredményekből levonható következtetéseket ismertetjük. A folyam-szakasz hidrológiai adataira is csak annyiban terjeszkedünk ki, amennyire okvetlenül szükséges. A vizsgálati módszerek kritikai értékelésével sem foglalkozunk. Nem térhetünk azonban ki az eddig végzett Dunavíz vizsgálatok rövid ismertetése elől. A budapesti Dunavíz vizsgálatával az irodalom szerint először Than Károly foglalkozott és 1872. XII. 10-én merített vízmintában 130 mg/l iszapot és 195 mg/l feloldott alkatrészt talált. Az 1867. év július és augusztus havában Preysz tanár 84, Ballá Mátyás pedig 1871. és 72. évben 592 meghatározást végzett.

1 Ez a két szerző meghatározásait a reggeli órákban a Lánchídról a-jobb- és a balpart közelében, valamint a középen vett mintán végezte. A lebegőanyag meghatározása úgy történt, hogy az egy liternyi merített vizet 3—4 napig állni hagyták, dekantálták, a leülepedett részt desztillált vízzel platinacsészébe öblítették, bepárolták és 140—160° C-on történt szárítás után mérték. A naponkénti meghatározás eredményeit mellőzve, csak a havi középértéket feltüntető átdolgozott táblázatot ismertetjük. 1 Balló Mátyás. A Duna-folyam vegyi vizsgálatairól. Math. és Termtud. Közlemények. A Magy. Tud. Akadémia kiadása 1875. Preysz és Balló lebegőanyag vizsgálatainak liavi középértékei I. táblázat Év Hó Pesti oldal Folyamközép Budai oldal Meghatározások száma Középérték 1867. VII. 255,8 226,5 223,6 55 235,7 VIII. 298,2 240,5 217,3 29 250,4 1871. V. 107,0 98,6 92,1 81 99,2 VI. 282,8 227,3 188,0 87 236,0 VII. 284,9 257,8 227,9 84 256,9 VIII. 176,2 152,2 124,6 33 155,1 IX. 53,7 47,0 49,0 6 49,9 X. 46,9 35,7 30,7 54 37,8 XII. 21,3 — — 16 21,3 1872. I. 23,6 — 7,5 33 15,5 II. 110,5 — — 28 110,5 III. 437,0 273,8 197,3 83 301,1 IV. 140,3 98,7 61,5 87 100,2 Összesen .... Átlag 172,1 166,0 129,9 676 143,5