Hidrológiai Közlöny 1954 (34. évfolyam)
3-4. szám - Aldobolyi Nagy Miklós: A Tisza-csatornázás földrajzi vonatkozásai
Hidrológiai Közlöny. 34. évf. 1954. 3JTÖ Jj J)TJ \ I Z A fo ly amatba n l e v° nagy vízi munkálatainknak — a Tisza-csatornázásnak — földrajzi kapcsolatait ismerteti. A kérdésnek ilyen új oldalról történő megvilágítása a feladatok jobb, teljesebb megoldását segíti elő. A Tiszacsatornázás földrajzi vonatkozásai* A L 1) O li 0 h Y 1 N A G Y M 1 K L Ó S A Tiszia-csatornázás jellegzetesem hidrológus-feladat. • Milyen jogcímen szól mégis a. roppant jelentőségű öntözési, folyamszabályozási, árvédelmi, hajózási, Szegeddel kapcsolatos városfejlesztési, városrendezési és belvízrendezési beszámolók előtt a geográfus? Erre a kérdésre igyekszik megfelelni a mostani * előadás. Ehhez azonban az szükséges, hogy a földrajztudomány néhány alapvető kérdését is érintsük . A földrajz a három dknmenziós földrajzi burok életének vizsgálatával foglalkozik. Tárgyát azonban nem csupán a mai földfelszíni összkép jellemzése adja, hanem az Összjáték szempontjából legfontosabb tényezőké külön is. Így a földrajz részdi szci.plinái egyikében, ,a hidrográfiáhan, a vizekkel foglalkozik, de csupán azért és oly részletezéssel, hogy majdan genetikusan és kauzáíisan vehesse szemügyre ennek az elemnek a felszíni együttesben betöltött szerepét. Így jut a geográfus szoros kapcsolatba — a geológus, meteorOlógus-klimatológus, pedológus, biológus stb., a társadalomtudományokat művelő szakemberek sora mellett — a hidrológussal. A kapcsolat szükségképpeni, hiszen a víz a földi életnek nélkülözhetetlen kelléke. Minthogy azonban a tájaik és gazdaságföldrajzi együttesek mozaikjában a víznek mint tényezőnek szerepe súly és minőség tekintetében eltérő, a hidrológus és geográfus munkakapcsolatai is különböző intenzitásúak, illetve tartalmúak. S rögtön itt meg kell jegyeznem, hogy a Magyar Alföld táji és gazdálkodási szintézisében a víznek oly óriási szerepe van, s a víznek a felszíni életre gyakorolt hatása oly sokrétű, hogy hazai vonatkozásban a két tudomány kapcsolatát igen szorosra kell fűznünk a közös cél: a népgazdaság fejlesztése érdekében. Ámde legyen szabad ez alkalommal azt is megjegyezni, Hogv nem csupán a geográfus van ráutalva a' vízzel hivatásszerűen foglalkozóknak, a kiváló magyar hidroI ógus oknak folyamatos és minden irányú, rendkívül értékes és nélkülözhetetlen segítségére, hanem a hidrológus sem nélkülözheti a földrajz egyik legjellegzetesebb eredményét, a geomorfológiai részletehet. főleg azonban a népgazdasági célkitűzés globális meglátásához azokat a szinoptikus szempontokat, * A szegedi Tiszacsatornázási Ankéton (1953. június 13.) elhangzott előadás. amelyekkel éppen szintézisjellegétől folyóan a földrajz rendelkezik. Hogy a vízépítési objektum milyen előzményekkel és következményekkel tagolódik a felszíni élet egész'ébe, azt a maga teljességében csupán a geográfia képes megmondani és éppen ezért bevonása a nagyobb vízépítési tervezésekbe ugyanúgy szükséges, mint az analitikusabb jellegű geológiáé, a talajtané stb. A Tisza-csatomázás ügye iskolapélda lehet erre az állításra. Ahhoz, hogy teljesen megvilágítva lássuk a hidrológia és geográfia sokrétű kapcsolatának és egymásrautaltságának vázolásakor a földrajz legfőbb jellegzetességeit, utalok tarra, .hogy a földrajz nem csupán tértudomány, líanem időtudomány is, azaz a jelenségeket nem csupán a jelen állapot szempontjából vizsgálja meg, hanem a kialakulás története és a várható jövő fejlődés vonatkozásában is. Ez a genetikus tárgykezelés a vizek esetében azt jelenti, hogy a földrajz felvilágosítással tud szolgálni pl. a mai Tisza történeti előzményeiről, az alföldi folyóhálózat kialakulásáról. A tektogenetikus és enirogenetikuis mozgások, valamint a lefolyáskoefficienst döntően befolyásoló általános éghajlatfejlődési irány, növényföldrajzi kép, talajviszonyok és a víznek a gazdasági élet részéről történő felhasználási tendenciája ismeretében s főleg ezek együttesének vonatkozásában mondanivalója van á Tisza folyónak várható fejlődéséről is. Ezzel pedig, mint erőiránnyal, mely a csatornázási kívánalmakkal párhuzamosa:., illetve ellentétesen hat, a vízépítőnek számolnia kell. Ezeknek az általános gondolatoknak felvetése után lássuk már most közelebbről, vájjon a Magyar Alföld földrajzi együttesében melyek azok a legfőbb vonások, amik a Tiszát s mellékfolyóit a táj kialakulása, illetve a mai állapot szempontjából jellemzik! A Magyar Alföld a Kárpátok aszimmetrikus takaróredős -gyíírthegység-karéjában, illetve a Tiszia-tömb általános összetöredezéséből és elsüllyedéséből kimaradt rögdarabjainak öblözetében helyet fogla'ló fiatal feltöltésterület. A pliocén vége óta történt kialakulásában döntő szerepe van a potiamogén hordaléknak, s a másik töltőanyagba hullópor számára is a folyőhálózat igen fontos befolyásoló tényező volt. Amíg az Alföld nyugati, kisebb résziéiben a Dunának volt elhatározó sze-
