Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

9-10. szám - Finály Lajos: Felszíni vizek tisztasági feltételei a Szovjetunióban követett gyakorlat alapján

A felszíni vizek tisztaságának megőrzése ipari i népegészségügyi és mezőgazdasági szempontból egyaránt fontos feladat. Ezért jelentős ez az ismertetés, amely a. befogadó megóvásának alapelveit foglalja összie a szovjet tapasztalatok alapján. Felszíni vizek tisztasági feltételei a Szovjetunióban követett gyakorlat alapján* FI N ÁLY LAJOS 1. A felszíni víz, mint befogadó A felszíni vizek természetes állapotukban a vízgyűjtőterület és a víz jellege szerint vál­tozó minőségűek. Hegyvidéki tavak, tenger­szemek és a folyók felső — hegyvidéki — szakasza kevesebb oldott és lebegő anyagot tartalmaz — „tisztább"-—, minta dombvidéki, vagy alföldi tavak ós a folyók alsó szakasza. Az oldott és a lebegő anyagok szerves részé­nek aránya is kisebb az előbbiben, mint az utóbbiban. A vízgyűjtőterület növénytakarójának, morfológiájának és kőzettani viszonyainak a jellege nagymértékben befolyásolja a felszíni víz minőségét, éspedig másként száraz, megint másként csapadékos időben, másként a vízjá­rás és másként évszakok szerint is. Ilyen érte­lemben beszélni lehet a felszíni vizek termé­szetes „szennyezéséről", amelynek mértéke a felsorolt számos körülménytől függ, nagy ál­talánosságban mégis mondható, hogy az al­sóbb fekvésű és sekélyebb tavak, valamint a folyók alsó szakasza a' „szennyezettebb", hi­szen ezekbe a nagyobb vízgyűjtőterületről több idegen anyag juthatott be, ezen kívül a mederágy üledéke is finomabb, lazább, köny­nyebben jut lebegő állapotba. Ezzel párhuza­mosan nagyobb az ilyen vízben élő — növényi és állati — mikro- és makroszervezetek meny­nyisége is. \ Az emberi lakó- és ipari települések kö­zelébefi mindig van felszíni víz és ebbe a te­lepülésből mindig kerül az előbbi természetes szennyezésen túlmenő és attól különböző több-kevesebb szennyező anyag. Ha a te­lepülés vízműből kapja vízellátását, csator­nahálózat útján kell összegyűjteni'az ezeknek a szennyező anyagoknak nagyobb részét el­szállító, elhasznált, szennyezett, fölös vizet: a szennyvizet. A csatornából a szennyvíz — akár tisztítatlan, akár tisztított állapotban — előbb-utóbb felszíni vízbe kerül, amelyet ebben a szerepében befogadónak nevezünk. • 2. Az öntisztító képesség alakulása A folyóknak — első pillanatra para­doxonnak tűnik — nagyobb az öntisztító ké­pessége éppen a nagyobb természetes szennye­zettségű alsó szakaszán és általában nagyobb az alföldi, dombvidéki állóvizeké is. Ennek aa a magyarázata, hogy a kristálytiszta he­gyipatakban vagy a tengerszemben alig van olyan élővilág, amely a biológiai öntisztulás fo­lyamatát lebonyolítsa. Erőssodrú, kavargó fo­lyású felsőbb folyószakaszokban az ülepedés­nek sincs módjában végbemenni. Az ilyen vi­zek mind mechanikai, mind biológiai szem­pontból kényesebbek az idegen szennyezés iránt, eltekintve attól,'hogy eredeti nagyfokú tisztaságuk következtében a szennyezés sok­kal feltűnőbben érvényesül bennük, viszony­lag sokkal nagyobb minőségromlást idéz elő. A felszíni vizek szennyezhetöségének mér­tékét logikusan az öntisztító képességgel kel­lene arányba állítani. Tudományos alapon le­hetséges is volna errevonatkozó szabályokat felállítani. Ha azonban a szabályok megálla­pításánál figyelembeveendő tényezők fölött se­regszemlét tartunk, kitűnik, hogv ilyen elmé­leti lehetőséget a gyakorlatban aligha lehet, de aligha is érdemes megvalósítani. E ténye­zőknek olyan nagy a számuk és soknak oly nehéz a számszerű, adatszerű megállapítása, hogy magát a feladatot sem lehet, kellő pon­tossággal megf ogal mazn i. Ilyen főbb fényezők pl.: a befogadó legkisebb vízhozama (a hígítás mértéke!), folyási jellege, sebessége 1 (oxigénfelvevő­képesség) , legkisebb ós legnagyobb hőmérséklete, oldott és lebegő anyag tartalma, biológiai jellege (trofitása), felhasználási módjai (ivóvízellátás, für­dés-üdülés, haltenyésztés, halászat, bal­ívóhely, ipari vízellátás, vízerőmű, ha­józás, stb.), a szennyvíz mennyisége, kibocsátási módja, üteme, minősége, összetétele, hordalékának jel­lege, kórokozó és parazita (pete) tartalma, hőmérséklete, stb., stb. Teljesen kimerítő felsorolásra nem lehet vállalkozni. Így pl.: befolyásoló tényező, hogy * A Magyar Hidrológiai, Társaság Szennyvíz Szak­osztályának 1953 február 6.-án tartott előadóülésén elhangzott beszámoló.

Next

/
Oldalképek
Tartalom