Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)
9-10. szám - Finály Lajos: Felszíni vizek tisztasági feltételei a Szovjetunióban követett gyakorlat alapján
A felszíni vizek tisztaságának megőrzése ipari i népegészségügyi és mezőgazdasági szempontból egyaránt fontos feladat. Ezért jelentős ez az ismertetés, amely a. befogadó megóvásának alapelveit foglalja összie a szovjet tapasztalatok alapján. Felszíni vizek tisztasági feltételei a Szovjetunióban követett gyakorlat alapján* FI N ÁLY LAJOS 1. A felszíni víz, mint befogadó A felszíni vizek természetes állapotukban a vízgyűjtőterület és a víz jellege szerint változó minőségűek. Hegyvidéki tavak, tengerszemek és a folyók felső — hegyvidéki — szakasza kevesebb oldott és lebegő anyagot tartalmaz — „tisztább"-—, minta dombvidéki, vagy alföldi tavak ós a folyók alsó szakasza. Az oldott és a lebegő anyagok szerves részének aránya is kisebb az előbbiben, mint az utóbbiban. A vízgyűjtőterület növénytakarójának, morfológiájának és kőzettani viszonyainak a jellege nagymértékben befolyásolja a felszíni víz minőségét, éspedig másként száraz, megint másként csapadékos időben, másként a vízjárás és másként évszakok szerint is. Ilyen értelemben beszélni lehet a felszíni vizek természetes „szennyezéséről", amelynek mértéke a felsorolt számos körülménytől függ, nagy általánosságban mégis mondható, hogy az alsóbb fekvésű és sekélyebb tavak, valamint a folyók alsó szakasza a' „szennyezettebb", hiszen ezekbe a nagyobb vízgyűjtőterületről több idegen anyag juthatott be, ezen kívül a mederágy üledéke is finomabb, lazább, könynyebben jut lebegő állapotba. Ezzel párhuzamosan nagyobb az ilyen vízben élő — növényi és állati — mikro- és makroszervezetek menynyisége is. \ Az emberi lakó- és ipari települések közelébefi mindig van felszíni víz és ebbe a településből mindig kerül az előbbi természetes szennyezésen túlmenő és attól különböző több-kevesebb szennyező anyag. Ha a település vízműből kapja vízellátását, csatornahálózat útján kell összegyűjteni'az ezeknek a szennyező anyagoknak nagyobb részét elszállító, elhasznált, szennyezett, fölös vizet: a szennyvizet. A csatornából a szennyvíz — akár tisztítatlan, akár tisztított állapotban — előbb-utóbb felszíni vízbe kerül, amelyet ebben a szerepében befogadónak nevezünk. • 2. Az öntisztító képesség alakulása A folyóknak — első pillanatra paradoxonnak tűnik — nagyobb az öntisztító képessége éppen a nagyobb természetes szennyezettségű alsó szakaszán és általában nagyobb az alföldi, dombvidéki állóvizeké is. Ennek aa a magyarázata, hogy a kristálytiszta hegyipatakban vagy a tengerszemben alig van olyan élővilág, amely a biológiai öntisztulás folyamatát lebonyolítsa. Erőssodrú, kavargó folyású felsőbb folyószakaszokban az ülepedésnek sincs módjában végbemenni. Az ilyen vizek mind mechanikai, mind biológiai szempontból kényesebbek az idegen szennyezés iránt, eltekintve attól,'hogy eredeti nagyfokú tisztaságuk következtében a szennyezés sokkal feltűnőbben érvényesül bennük, viszonylag sokkal nagyobb minőségromlást idéz elő. A felszíni vizek szennyezhetöségének mértékét logikusan az öntisztító képességgel kellene arányba állítani. Tudományos alapon lehetséges is volna errevonatkozó szabályokat felállítani. Ha azonban a szabályok megállapításánál figyelembeveendő tényezők fölött seregszemlét tartunk, kitűnik, hogv ilyen elméleti lehetőséget a gyakorlatban aligha lehet, de aligha is érdemes megvalósítani. E tényezőknek olyan nagy a számuk és soknak oly nehéz a számszerű, adatszerű megállapítása, hogy magát a feladatot sem lehet, kellő pontossággal megf ogal mazn i. Ilyen főbb fényezők pl.: a befogadó legkisebb vízhozama (a hígítás mértéke!), folyási jellege, sebessége 1 (oxigénfelvevőképesség) , legkisebb ós legnagyobb hőmérséklete, oldott és lebegő anyag tartalma, biológiai jellege (trofitása), felhasználási módjai (ivóvízellátás, fürdés-üdülés, haltenyésztés, halászat, balívóhely, ipari vízellátás, vízerőmű, hajózás, stb.), a szennyvíz mennyisége, kibocsátási módja, üteme, minősége, összetétele, hordalékának jellege, kórokozó és parazita (pete) tartalma, hőmérséklete, stb., stb. Teljesen kimerítő felsorolásra nem lehet vállalkozni. Így pl.: befolyásoló tényező, hogy * A Magyar Hidrológiai, Társaság Szennyvíz Szakosztályának 1953 február 6.-án tartott előadóülésén elhangzott beszámoló.
