Hidrológiai Közlöny 1953 (33. évfolyam)

5-6. szám - Rónai András: Újabb adatok a Duna–Tisza közi talajvizekről

Rónai A.: A Duna—Tisza közi talajvizek telennek bizonyultak, kiegészítésük még a jövő feladata. • A talajvíz egyszer mért pillanatnyi mélységének közepesre való átszámítása a feldolgozás során ráterelte a figyelmet a vízjátékra, a talajvíztükör tájanként különböző vertikális mozgására. Azt várnánk, hogy a nagv folyók árterein, a folyókhoz közel erős a vízjáték, tág határok között mozog le és fel a talajvíztükör. A magas hátságon kicsiny vízjátékot várunk. A felszín alatt mélyebben fekvő talajvizeknél kisebb, a magasan elhelyezkedőknél nagyobb vertikális vízmozgás valószínű. Van jó egynéhány figyelt kutunk, amely tényleg ilyen szabályszerűséget igazol, de számtalan kivétel és ellenkező eset is van. Közvetlen a Tisza mentén telepített kutak igen erős vízjátékot mutatnak, az amplitúdó 5 mélység Hidrológiai Közlöny. 33. évf. 1953. 5—6. sz. 217 szintje felett 2,5 m az ingadozás amplitúdója, Szeged határában 110 m tszf. magasságban 30 m-rel a Tisza vízszintje felett 4,5 m-es az ingadozás (a Tiszától légvonalban 22 km távolságra) . Bácsalmás 123,9 m tszf. magasan fekvő kútjában 3 méter. A hátság északi térfelén is vannak erősen ingadozó vizű kutak. Kecskemét 75. sz. kútjában 111,5 m-re a tszf. 3 m-t meghalad az ingadozás; Kiskunfélegyháza, Bugac, Soltvadkert kútjaiban ugyanannyi. Mindezen adatok bizonyítják, hogy a vízjáték értékei nemcsak a magassági helyzettől és a folyókhoz való közelségtől függenek, hanem a vízvezető rétegek vastagságától, szemcsenagyságától, illetve vízáteresztőképességétől és a földalatti talajvízcsatornákhoz való helyzetétől. A vízjáték adtátok arra is fényt vetnek, hogy a folyók vízjárása milyen messze hat ki az árterületek talajvíz ingadozására. Ennek a hatótávolságnak az értékét sokszor nagyon ki1. táblázat 14—15 15—16 16—17 17—18 18—19 19—20 20—21 21—22 22—23 23—24 24—25 25— Nem mért Összesen 6 9 11 . 6 4 6 1 2 1 1 1 2 351 5752 14 9 7 7 1 1 4 1 694 8447 38 21 17 15 9 12 5 15 8 11 2 • 27 2234 33153 1 409 17716 2 861 18134 2096 20117 58 39 38 28 14 19 10 17 10 12 3 29 5545 103319 méter is lehet. A Duna mentén nincsen ilyen magasan a Duna szintje felett vize alig ingadoerős talajvízingadozás, az amplitúdó maximuma 3,5 m. A hátságon 2 m körül jár a vízjáték. Az északi hátságrészen Tatárszentgyörgy kútja viselkedik szabályszerűen. 105,5 méter magasan a tenger szintje és kb. 15 m zik éveken keresztül néhánv tizedmétert. A vízjáték szélső értékei 17 év alatt 1 m körül járnak. Ugyancsak kis vertikális mozgást végez a Sári-i talajvízikűt vízszintje 103,3 m magasan a tenger szintje felett. A hátság déli felén is a kis vízjáték a jellemző. De itt és Északon is van elég kivétel. Átokháza kútjában 119 m tszf. magasságban több mint 30 méterrel a Duna csinynek állapítják meg (1—1,5 km), amit fúrások és sűrűn telepített kutak igazolnak. Csakhogy ennek a nem messzi hatásnak legtöbb helyen a parti homokdűnék az okai. Ezek alatt a talajvíz magasabban áll, mint a szomszédos területeken a folyó felé és be a DunaTisza köze belseje felé. Éz a talajvízdomb nem engedi érvényesülni a folyóvíz duzzasztó vagy leszívó hatását a parttól távolabb. Ámde ezeken a dombsorokon hézagok vannak s azokon keresztül a duzzasztó és leszívó hatás messze be érvényesül az árterület belsejébe a dünedombokon túl. A felszín alatt régi kavicsmedrek is á,gaznak ki a folyóból (főleg a Duna széles árterén áll fenn ez a helyzet), ezek a Duna a kutakban 2. táblázat 11—12 12—13 13—14 14—15 15—16 m Nem mért Kutak száma összesen 394 5580 852 8440 1 1 1 2101 33118 359 17703 1278 18420 2331 19930 7315 103191