Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

9-10. szám - Egyesületi hírek

Hidrológiai Közlöny .'S2, évf. 1952. 9—10., sz. mányos életünk több kiválósága. Többek között megemlíti a cikk, hogy Alföldi Zoltán egyetemi tanár, az orvostudománynak. a járványos betegségek ellien vívott heroikus küzdelméről beszélt. A tudósok — mondotta — megvetéssel és felháborodással fordulnak szembe azokkal, akik tudományos eredményeiket a háborút előkészítők szolgálatába állítják. Micsoda ellentét van aközött, hogy az egyik oldalon az orvostudományt a háború szolgálatába kényszerítik, és aközött, hogy mi ugyan385 cikkor olyan ankétot tartunk, amely a békéért harcot vívó dolgozók életének jobbátételét szolgálja. Az egész ankét ennek az ügynek a szolgálatában állt. Mindezekre nyomatékosan fel kell hívnom az ankét résztvevőinek a figyelmét. Ha mi átérezziik ennek a gondolatnak, és az ankéton hallottaknak a jelentőségét, akkor bízom abban, hogy ez az ankét is hozzájárult egy téglával szocialista társadalmunk felépítéséhez, az ötéves terv megvalósításához és a béke megvédéséhez. r Egyesületi hírek A pécsi ankét társaságunk az ipamuekek viaeilátásának javításáért reiulezeii aimeisorozai részeként szép

iemoer.ben Ptcselt reiiue/.eu nagysikerű ankeiol. Pecs es ve.e egyuit a mecseki bányavidék ivó- és ipari vizeuatasaii'diK. probiemaja un szagos visi.auyuuoan .a je.eniös. A kerues sürgősségéi a banyavidétk lej.esztesenejv 'erve niooKo.ja. Ankeiunk anyagai Két egyinaslioz szorosan csaliatozo reszre bonüiaijuh. Egyik rész — íoieg a tieiyi szakemberek — a jeienben azonnal mego.dando íeiauatokKjai iog.átkozták, míg a résztvevők másik resze a lavo.abbi perspektívákat vazotia lei. A pécsi Városi Tanács dísztermében lefolytatott ankéton a Varmegye és a fart képviselői kijeieinették, hogy az ankéttól naiarozott, gyakorlati eredményeket várnak a mecseki iparvidék dolgozói érdekében. Az e.őadások és viták során kialakult határozati javaslatok ezt a céit szolgáijak és rajta leszünk, hogy társaságunk pécsi ankétjában se csa.oüjanak az illetékesek. A kö.csöiiös üdvözlések után Szabó Pál Zoltán, a Dunántúli Tudományos Kutató Intézet igazgatója tartotta meg előadását a Mecsek karsztvizrendszeréröl és vízháztariásáról. Ebben az előadásban általános vonalakban felvázolta a l'écs környéki, mecseki iparvidék lej.esztési terveméi szóbajőhető karsztvizes területek várlialó vízmenynyiségét. Ehnez az előadáshoz kapcsolódott Salamin Pál „Mennyiségi vízgazdálkodás a Mecsekben" c. előadása, amelyben vázolla a vízgazdálkodási vizsgálatok legújabb eredményeit és ezeket ajká.mazta a mecseki iparvidék területéire. Az előadásokat követő hozzászólások során többek között Domokos Róbert kifejtette, hogy a mecseki iparvidék hatalmas fejlődését tekintve a karsztvizek nem tesznek elegendők arra, hogy az ivó- és ipari vízigényeket hosszabb távlatban kielégítsék, ezért feltétlenül 'szükséges, hogy Pécsre és környékére a Dunából hozzanak vizet. nessler Hubert hozzászólásában rámutatott arra, hogy vésésünk véget az állandó tudományos kutatásoknak és lávolubbi tervezgetéseknek és az eddig eiért eredmények a.apján fogjunk hozzá az effektív munkához és egyben javaslatot tett arra, hogy a legsürgősebb ipari és ivóvíz nehézségek kiküszöbölése érdekében egy kb. 8 km hosszú alagutat készítsünk a martfűi területtől kiindulva. A dálutáni előadások elsősorban ismét a helyi adottságok kihasználásának lehetőségét ismertették. We/n György „Pécs és Komló vízellátásának földtani lehetőségei" c. előadásában részletesen sorravette mindazokat az ujabbkori laza településű rétegeket, amelyekből részben már eddig is, de elsősorban a jövőben nagyobb mennyiségű vizet lehetne nyerni. Előadásában kimutatta, hogy ha mindezeket a lehetőségeket tényleg fel is használjuk, úgy nemcsak Pécs város, hanem a környéki ipartelepek is egyelőre kellő mennyiségű ipari- és ivóvízzel lesznek elláthatók. Duránszky Nándor kapcsolódott Wein György előadásához és Pécs város vízellátásával kapcsolatban elsősorban a már most is részben kihasznált tortyogói rész további feltárását, másrészt pedig a Tettye körüli karsztvízrendszer tárókkal és aknákkal való kitermelését jelölte meg a pécsi ivóvízellátás megoldására. Somfay Jenő a mecseki bányatelepek ivóvízellátásáról beszélt, elsősorban egészségügyi szempontokat emelve ki. A mecseki iparvidék és főként Pécs városának egyik jelentős egészségügyi kérdésére, a golyvás megbetegedésekre igyekezett magyarázatot találni. A hozzászólók közül a II. sebészeti klinika képviselője statisztikai adatokkal támasztotta alá azt a tényt, hogy a Tettye-forrásból vizet nyerő észak-pécsi városrész lakossága sokkal nagyobb százalékban szenved golyvás megbetegedésben, mint a jódtartalmú tortyogói vizet fogyasztó déli városrész lakói. Az előadásokat követő viták során kifejtették azt a nézetet, hogy bár Pécs ivóvízellátásának legsürgősebb problémáit kétségtelenül meg lehetne oldani a tortyogói pannonrétegek vizének további kitermelésével, azonban ez csak rövid időre javítaná meg Pécs város vízellátását és végeredményben a dunai átvezetés kérdése mindenképpen előtérbe kerül. Az ankét második napján az első előadások Pécs városnak másik fontos problémájáról, a szennyvízkérdésről adtak tájékoztatót. Elsőnek Finály Lajos, „A péc^i szennyvízkérdés" címmel tartott egy általános összefoglaló előadást, amelyben kitért a pécsi szennyvízbefogadók aránylag kis hígítási lehetőségeire és ennek következtében a pécsi szennyvíz további tisztításának szükségességére. Ehhez szorosan kapcsolódott Zoltay Nándor előadása, aki a szennyvíztisztítás parazitológiai vonatkozásait ismertette és részletesen kitért a szennyvízöntözés problémáira, íelhíva a figyelmet az abból eredhető veszélyekre. Érdekes előadásában szemléltető faliábrákkal é's preparátumokkal ismertette a műszakiak és mezőgazdászok előtt azokat a veszélyeket és betegségeket, amelyeket az emberek a helytelen szennyvízöntözés következtében szerezhetnek. A szennyvízkérdés megoldatlan voltára mutatott rá az az élénk vita, amely ezt a kért előadást követte. Mind az orvosegészségügyi vonalról, mind pedig a műszakiak részéről sok értékes megjegyzés és javaslat hangzott el. A pécsi ankét negyedik témája a gyógyvízkérdés volt. Ebben a tárgykörben két igen értékes előadást hallhattunk. Egyiket Páter Jánostól, aki „A mecseki gyógyvizek a munkaerőregenerálás szolgálatában" címmé! tartott előadást. Rámutatott arra, hogy a mecseki iparvidék és elsősorban a bányászok munkaképességének fokozása érdekében milyen komoly jelentősége van a Mecsek területén és környékén található gyógyvizeknek. ,Schulhof Ödön a mecseki gyógyvizek rheumatikus bántalmak elleni hatásáról tartott előadásában kiemelte azt, hogy a Mecsek környékén található gyógyvizek egy része országos viszonylatbán az elsők között van a rheumatikus megbetegedések gyógyítása szempontjából. A számos hozzászóló részben vízkémiai, részben hidrogeológiai, részben pedig orvosegészségügyi és balneológia! szempontból egészítette ki a íkét előadást. Az ankét ünnepélyes befejezése előtt a Társaság főtitkára felolvasta azokat a ihatározati javaslatokat, amelyek az előadások és vitáik során az ankéton kialakultak. Ezeket a. határozati javaslatokat a Társaság központi szervei azonnal áttanulmányozták és azok közül az egyik legjelentősebbet, a Magyar Hidrológiai Társaság pécsi csoportjának felállítását és azon belül azoknak a munkabizottságoknak a megalakítását, amelyek hivatva vannak a határozati javaslat egyes pontjainak, vagy azok egy részének kidolgozására, már azóta el is végezték.