Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

7-8. szám - Juhász József: Törpe vízerőművek

278 Juhász J.: Törpe vízerőművek V 7 F P O H A 97 N ^ TÁ9 A Népgazdasági Tanács határozata értelmében fokozottabb mértékben ' mjLMVJi inj kihasználandó kis vízfolyásaink vízerőkélszlete. Hazánkban a törpe vízerőmüvek kérdése csaki az utóbbi lidőben került felszínre, így ez, a teljes , problémakört felölelő ismertetés igen nagy érdeklődésre tarthat számot é« igen nagy gyakorlati jelentőségű. UDC. 621.29 (439.1) Törpe vízerőművek JUHÁSZ JÓZSEF A törpe vízerőművek fejlődése A törpe vízerőművek fejlődése eleinte a vízimalmok fejlődését jelenti és csak meglehetősen későn, a nagyobb erőmüvektől időben elmaradva jelenik meg az elektromos áramot termelő törpe vízerőmű. Vízimalmokat már az ókorban találunk szép számmal, és a középkor komoly iparággá fejlesztette a vízimolnárságot. A közlekedési utak rosszak voltak, egész évi forgalom lebonyolítására alkalmatlanok. Ezért az őrlést, darálást helyben a már jól ismert szerkezeteikkel vízi, vagy szélmalmokkal végeztették. Ebben az időben majdnem minden főúrnak saját malmai voltak. Mint ahogy Európa más országaiban, hazánkban is eziek a kerekes malmok voltak a vízerőhasznosítás első úttörői. A vízerőhasznosítás tehát tulajdonképpen törpe erőmüvek — malmok építésével kezdődött, amelyeket közvetlen mechanikai munka végzésére használtak fel. A malmok hidraulikus berendezése Hépétt tartott a vízgép

1 technika fejlődésével, és amidőn a mult száizad utolsó évtizedeiben a Francis és hasonló típusú turbinák nagyobb tömegű gyártását megkezdték, a vízinudnjok alkalmazták az elsők között a turbinákat. A termelt energiát azonban — ellentétben a nagyobb vízerőmüvekkel — továbbra is közvelen kapcsolás útján mechanikai munka formájában hasznosították. Amíg a nagyobb erőművek az elektromos energia biztos kezelésének és gazdaságos szállításának megoldása után rohamosan áttértek az elektromos áram termelésére, a malmok továbbra is közvetlen mechanikai munka alakjában hasznosították a turbinán vagy vízikeréken leadódó vízenergiát. Ezen a fokon hosszú időre megállt a törpe erőművek fejlődése, és hazánkban még jelenleg is ezen a fokon áll. A törpe vízerőművek életében döntő esemény volt a Szovjetunió megalakulása. A fiatal Szovjet állam megalakulása után felismerve az elektromos energia hatalmas jelentőségét, azonnal hozzálátott energiatermelő központok létesítéséhez. A cári Oroszország vízenergiatermelése igen elmaradott volt. mert pl. 1913-ban Oroszország területén a helvi igényeket fedező vízerőteíeoek mindössze 2000 kiW teljesítményt képviseltek. Az ötéves terveik! folyamán hatalmas lendületet vett a kis vízerőitelepek kiépítése úgy. hogy az első ötéves terv végén fifi 000 kW, a harmadik végén pedig már 275 000 kW volt együttes teljesítményük, A háború alatt, míg a megszállt területek erőtelepeit a fasiszták lerombolták, a hátországban az ura'li kolhozok kezdeményezésére tovább tartott a törpe erőtelepek építése. A háborúadta viszonyoknak megfelelően fából készült propeller turbinákat alkalmaztak. Ezek természeteden rosszabb hatásfokkal (17 = 0,05) dolgoztak és csak addig használták őket, amíg acél turbinákkal nem pótolhatták. Érdekes megjegyezni azt, hogy Romániában 1951-ben készítették az első szovjet mintára készült fa-turbinát. Dr. Lászlóffy véleménye szerint, akitől az adat is származik, az erdélyi patakok vízerőhasznosításánál könnyen megkedvelhetik ezeket és vízikerék helyett felhasználják, mert helyben kifaragható és hatásfoka mégis jobb a vízikeréklnél. A törpe erőművek fejlődése ma legmagasabb fokon a Szovjetunióban áll, ahol 1950-re a törne erőtelepek teljesítménye elérte a 2,2 millió kWot, tehát több, mint kétszeresét a hazai folyóinkból és kis vízfolyásainkból gazdaságosan nyerhető összes teljesítménynek. A törpe erőművek ilyen nagymértékű kiépítése természetesen a tervezés, kivitelezés és üzem technikáját is a legmagasabb fokra fejlesztette. A kis telepek számára ma már a legkorszerűbb turbinatípus-sorozatokat készítik és az energiatermelés gazdaságosságának növelése érdekében a telepek üzemét nagyrészben automatizálják. A mély- és magasépítési szerkezeteket szabványtervek szerint készítik, tömeges előregvártással jelentősen csökkentették a befektetési költséget. Hazai vízienergiahasznosításunk fejlődése Hegyvidéki vízfolyásainkon és nagyobb folyóinkon éppen úgy megtaláljuk a kerekes vízimalmokat, mint Európa más országaiban. (1. kép.) A malmok csak az őrlési igény felmerülé1. kép. Alulcsapott vízikerekes malom. Az őrlés ideje még nem érkezett cl prért a fenék jobboldalán látható árapasztón felhasználatlanul folyik el a víz,