Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)
11-12. szám - A. Khafagi: Két új helyszíni eljárás a talaj áteresztőképesség együtthatójának meghatározása
I ?i (M >lógiai Közlöny 32. évf. 1952. 7—8. sz. 245 1. táblázat pH írtckei Nyers szennyvíz Jobb kifolyó Bal kifolyó Tiszta Duna Szennye/.. Duna 1950. nov. 9. 7,85 7,73 7,58 7,73 7,58 1951. jan. 6. 7,85 7,85 7,91 7,58 7,58 márc. 8. 7,96 7,73 7,73 J 7,73 7,73 máj. 21. 8,15 8,06 7,96 7,85 7,96 . júl. 6. 8,06 8,06 8,06 7,96 7,58 szept. 3. 7,91 7,85 7,85 8,01 8,10 — Szennyezett Duna — Tiszta Duna Nyersszennyvíz — Dobb kifolyó — Ba! kifolyó 1950 1951 X1.9 1.6 III. 8 V.21 VII.6 1X3 1. grafikon. A váci szennyvíztelep vizeinek pH írtt'k ingadozásai ban vett minták esetében eltérés mutatkozik. Az eltérés oka az, hogy a tél és tavasz folyamán a jobboldali kutak iszapteréből az iszapelvezetést szolgáló cső el volt tömődve és csak hosszas munka után sikerült a megjavítása. A tiszta és szennyezett Duna pH-ja csak akkor mutat fel különbséget, ha a szennyvíz alacsony vízállás miatt a kis öbölbe folyik és nem keveredik a Dunával (1. 2. rajz). DUNA // Szennyvíz kifolyó 2. ábra. A váci szennyvíztisztítótelep kifolyója a Dunához. elenyésző, másrészt az eltérés sem olyan nagy, hogy nagyobb felhígulásnál észrevehető lenne. A pH grafikonon megfigyelhető, hogy a nyári hónapokban magasabb a pH, mint télen. Legmagasabb a pH-ja a derítetlen szennyvíznek, a derített szennyvízé mindig alacsonyabb. A tiszta és szennyezett Duna pH-ja ingadozó. A lúgosság értékeit figyelembevéve a 2. táblázatból és a 2. grafikonból jól kitűnik, — akár a derített, akár a derítetlen szennyvizet vizsgáljuk — hogy a szennyvíz lúgossága mindig elég magas, 2—3^szorosa a Dunavíz lúgosságának. Ezért lehetséges — tekintve, hogy a beömlő 2. táblázat Lugosság Nyers szennyvíz Jobb kifolyó Ba) kifolyó Tisita Duna Szennyez. Duna 1950. nov. 9. 9,51 10,81 11,36 3,52 4,26 1951. jan. 6. 11,34 12,32 13,49 4,11 4,11 márc. 8. — 14,93 13,41 3,20 4,87 máj. 21. 12,33 11,28 8,47 4,79 8,32 júl. 6. 12,01 10,40 10,02 3,90 3,98 szept. 3. 9,72 12,01 9,50 3,61 4,12 15 14 13 12 11 10 V <0 § 5 M 7 6 5 4 3 / i \ / / -4— / \ i \ / r A \ \ \ \ !/ / \ ^ \ \ \ / \ / / / / N V N A / i \ \ i i V j i \ / , \ V V / f — Jobb kifolyó Nyers szennyvíz • Bol kifolyó — Szennyezett Duna — Tiszta Duna XI9 16 0.8 l'21 VII.6 1X3 2. grafikon. A váci szennyvíztelep vizeinek lúgossági értékváltozásai Magas vízálláskor az egész partrészletet a kifolyóig teljesen elárasztja a Duna, akkor a szennyvíz nem befolyásolja a Duna pH-ját. Ez .egyrészt egészen természetes, mert a szennyvíz mennyisége a Duna vízmennyiségéhez képest szennyvíz nem keveredik teljesen a Dunavízzel, hanem a kifolyótól lefefelé a part mentén sodródik egy szakaszon — hogy a szennyezett Duna lúgossága magasabb, mint a tiszta Dunáé. (III. 8-án a derítetlen szennyvíz lúgosságának értéke
