Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

5-6. szám - A MTESZ III. közgyűlése

A MTESz III. közgyűlése A 7 Fpítők Szakszervezetének gyönyörűen feldíszített székházában zajlott le június 21., és 22-én a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének harmadik közgyűlésié. Tudományos életünk hatalmas megmozdulásán a MTESz 25 tagegyesületéből mintegy 1200 küldött és meghívott, tudományos és műKaki életünk legkiválóbbjai, tudományos kutatók, egyetemi tanárok, mérnökök, legjobb sztahanovistáink és a kiváló dolgozók vettek részt. A közgyűlés résztvevői hatalmas lelkesedéssel fogadták az elnökségben megjelent Gerö hmö miniszter elvtársat. Megjelent kormányzati vezetőink üdvözlése után Osztrovszky György elvtárs a Tervhivatal alelnöke, a MTESz elnöke tartotta meg beszámolóját. Beszéde elején rámutatott a második közgyűlés óta eltelt időben a gazdiasági és politikai életben elért fejlődésére és arra, hogy ehhez hogyan járult hozzá a MTESz. A következőkben kijelölte azokat a szempontodat, amelyek szerint a közgyűlés két napján az előadók és hozzászólók a MTESz eddigi munkáját elemezni fogják. Ezek a szempontok: a technológia fejlesztése, az elméletnek, a tudomáuyos eredményeiknek alkalmazása a termelésben, a szovjet tudományos eredmények és tapasztalatok hazai alkalmazásának kérdései, az üzemek vezetésének és szervezésének kérdései, az ütemes termelés megvalósításával /kapcsolatban, a műszaki káderképzés és a mérnöktovábbképzés problémái, műszaki értelmiségünk feladatai a sztalianov mozgalom fejlesztésében. Osztrovszky elvtárs a következőkben rámutatott arra, hogy népgazdasági tervünk végrehajtása szempontjából igen fontos anyagtakarékossági mozgalomból majdnem minden tagegyesület igen eredményesen kivette a részét. Ugyanakikor azonban hazai nyersanyagbázisunk kiszélesítése terén nem értünk el egyáltalán meglelelő eredményt, amelynek oka egyrészt a nem megfelelő munkaterv, másrészt pedig az, hogy az ipari és tudományos egyesületek között nincs megfelelő kapcsolat. Rátérve energiagazdálkodásunk kérdésére kiemelte, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület és a Magyar Hidrológiai Társaság eredményes működését. Osztrovszky elvtárs itt hosszasan foglalkozott Társaságunkkal, rámutatott arra. hogy az elmúlt két évben eredményes jó munkát végeztünk a dunai és tiszai vízerőgazdálkodás, valamint a törpe vízerőművek el méleti és tervezési kérdéseinek megoldásában és súlyának megfelelően foglalkoztunk a gyógyvizek kérdésével. Hiba volt azonban az, mondotta Osztrovszki elvtárs, hogy nem foglalkoztunk eléggé az ipari víz és az ipari szennyvíz kérdésével. A mi egyesületünk munkájában hiba az, hogy a komple.i problémákkal nem foglalkoztunk átfogóan és ezért az öntözés, az ivóvíz és az energiatermelés problémáit olyan eseteikben is külön külön tárgyaljuk, amikor azok egymásnak szoros függvényei. A jövőben Társaságunknak, mint ahogy ezt már Tiszalök példája is mulatja, a vízgazdállkodlási kérdésekkel mindig komplex módon kell foglalkoznia. Az energiatermelés után áttért gépiparunk kérdésére és kijelentette, hogy a fizikai munka gépedtése terén eredményeink nem kielégítőek. Az a baj, hogy nem képezünk súlypontot, hanem erőinket szétforgácsoljuk. A fizikai munka gépesítésének jelen körülmények között leghelyesebb megoldása az. ha a súlyponti, döntő építkezések gépesítései maradéktalanul megoldjuk és a gépesítést fokozatosan terjesztjük ki a többi munkahelyre is. Az új technika kérdésével foglalkozva Osztrovszky elvtárs rámutatott arra, hogy ezen a téren is hatalmas feladataink vannak. Az új technika minél bátrabb és nagyobb méretű alkalmazása megmutatja, hogy mi az egyesületi tagok viszonya az újhoz, a Szovjetunió hatalmas technikai eredményeihez. Ezen a téren vannak egészen gyenge eredményeink is, amelyeknek egyik oka az egyéni felelősségvállalás hiánya. Nagyon sok helyen tapasztalhatjuk, hogy valamely új, merész munkamódszer bevezetése csak azon dől meg. hogy nincs akli a munkamódszer bevezetéséért felelősséget merne vállalni. A másak gát, amelyet már bizonyos mértékig az ellenség kezének is tekinthetünk, az a „csalhatatlan szakemberek" elutasító véleménye. Ezek az emberek, akik üzemükben, vagy iparágukban hírnévre tettek szert régebben, ma ezt a hírnevüket sokszor arra használják fel, hogy a munka termelékenységét jelentősen fokozó új munkamódszerek bevezetését akadályozzák. Egyesületeink