Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

11-12. szám - Értekezések - Láng Sándor dr.: Geomorfológiai tanulmányok a Rába-völgyben

rozsdás homok, aprós vagy durva kavics van feltárva. Néhol szürke homok és agyagos homok van az alján. Szombathely területén a Perint—Gyöngyös lapos törmelékkúpjába kb. 2—2,5 m-re vágódtak be a patakok. Ez a törmelékkúpos térszín N és NE felé enyhén emelkedik, belőle W felé a város Ny szélén a Messzelátó kavicsos rögpereme emelkedik ki, kb. 30 m magasságra. Ez a perem az Oladi völgybe fordul be, mely — sok társához hasonlóan— tektonikusán aszimmetrikus völgy. Baloldala a lapos, mely azután É felé haladva igen enyhe lejtővel emelkedik ki. A Gyöngyös völgyétől ÉK-re a régi törmelékkúpövezet 1—2 igen lapos, glaciális vályoggal elsimított, 4—6 m magas lépcsővel emelkedik ki, amint Nagycsömötét elhagyjuk. A nagy, D-re lejtő törmelékkúp Acsádtól, Kőszegfalvától, Nemescsótól lefelé igen finoman lejt. Ma már nem fejlődik, felszíne kissé már denudálódott: lapos hullámokká alakította át a felszíni és a lineáris erózió. Régi, elhagyott völgyeket kellene találni a vetődésekkel felpattant meredek kavicslepelperemeken. Ez azonban nem lehetséges, mert a jégkori vályog a legtöbb helyen jól elsimította az élesebb egyenetlenségeket és a lepelkavicsanyag minősége sem változik kis távolságon belül, a völgymenti vető viszonylagos magaassága pedig a folyó mellett felfelé haladva növekszik. Szombathelytől K-re, Yép környékén 5 m mélyre eróziós völgyek vannak belevágódva a nagy Gyöngyös törmelékkúpba, mely minden átmenet nélkül hanyatlik alá a Rába alluviumába. A Répce és Ikva völgye »Federspalten« jellegű vetővonal. A Répce kavicsai kvarcosabbak. Mészkőkavicsa nincs, míg az Ikva kavicsai között mészköves anyagú is van. Röjtöknél már megjelennek az Ikva terrasszai (II. sz. terrasz). Röjtöktől D-re a meredek peremen idősebb, kvarcban gazdag répcekavics található, amelynek szemei lemosva is sárgák, limonitosak, bizonyítva az idős pleisztocén eredetet. A kavicsszemeknek már kevés a világos magva. D felé, a platón továbbra is megvannak az idős kavicstakaró feltárásai. (Röjtöki nagyerdő területe.) Csapodon túl lapos, térszínű, 3—4 m vastag terraszkavics található. Csapod körül csak barna kavics van a felszínen, néhol vékony homokréteg alatt. A kavics takaró- átmeneti törmek'kkúp j llegű. Iván K-i és Ny-i oldalán csak barna Színű, fiatalabb, kevéssé mállott Répce-kavics található a feltárásokban. Símaságnal is barnaszínű Répcekavicsot mutatnak a feltárások. Itt kb. 19 m m-igas a Répce törmelékkúpja, míg D-re, Sajtoskálnál már csak 5 m-es, Tompaládonytól D-re, ahol a Rábaártér kezdődik, már alig 2—3 m magas és átmegy a Rába fiatal törmelékkúpjába. VI. ÖSSZEFOGLALÁS. A rábavölgyi tanulmányaim során elért eredmények a következők : 1. A Rába völgyének 3 nagy geomorfológiai tájegysége van. a) A kelet tfájer medence és a nyugatmagyarországi dombvidék, aho! a szabályos kifejlődésű terraszos völgyek között még energikusan tagolt dombvidék foglal helyet. b) A Rába középső szakaszán KörmendSzombathely—Sárvár között a kis kiterjedésű vasi süllyedek található, ahol nagy feltöltődés még nem volt, csak jelentős erózió, tehát a folyó jobbpartján, ahol nem volt süllyedés, a gyenge terraszképződés még folytatódhatott. A vasi törmelékkupöblözel Körmend—Szombathely—Sárvár közli része, mely átfogójával a Rábavölgyre támaszkodik, a mélyfúrások adatai alapján nem kelti azt a benyomást, mintha nagyobb fiatal pleisztocén- és holocénkorú süllyedék lenne. Aránylag nem nagy mélységen, 10—15—20 m-en túl már mindenütt felsőpliocén (f. pannon? levantei?) agyagos-homokos, néhol lignites rétegsor következik, vagyis a pleisztocén terraszoknak megfelelő normális sztratigráfiai feltöltődés itt még nem tudott kialakulni, ezen a területen úgy látszik a pleisztocénben hosszú ideig egyensúlyban volt a letárolás és a feltöltődés és így nem sok a negyedkori üledék. Gyaníthatólag a középpleisztocénig tartó letárolás után újpleisztocénkorú barna kavic-ból álló fiatal pleisztocén törmelékkúpok húzódtak előre ÉNy felől. c) A vasi fiatal *örmelékkúpöblözettől Ny és ÉNy felé meredek lejtővel (valószínűleg kisebb törések) emelkednek ki a nyugatvasi felsőpliocén— ópleisztocénkori veres kavicsból álló nagykiterje• désű platók kissé félrebillentett fennsíkjai. Ez a régebbi vasas (ferretti) kavicstakarók szintje. Ugyanis a Répce, Ikva jobbparti középpleisztocén (III.sz.) és új pleisztocén (II. sz.) terraszainak jelenléte miatt e folyók már a középpleisztocéntől kezdve a mai helyükön kellett, hogy legyenek. d) Ivánc—Körmend környékétől lefelé az egymásbasímult idős, veresszínű, mállottas kvarckavicstakaró a Kemeneshátban folytatódik. Ez a vonulat, mint egykori pliocénvégi törmelékkúp dedenudált maradványa, nem süllyedt el és nem nudálódott, tehát rögszerűen viselkedik ugyan, de É felé fokozatosan lealacsonyodik a Kisalföld feltöltéses síkságának szintjébe. Egyes darabjai különváltak, pl. a Sárvíztől K-re és D-re és nagyobbfokú, mások pedig csak kisebbmérvű, alig látható rögszerű félrebillentést vagy f lboltozódást szenvedtek el, esetleg kombinálódott rajtuk a kétféle tektonikus mozzanat (pl. a bejegyertyánosi vagy a vönöck—ostffyasszonyfai platórész). 2. A völgy dombvidéki szakaszán, a Gráci medencében is és Nyugatmagyarországon is, a rábavölgyi terraszok ugyanolyan számmal, sorrenddel és viszonylagos magassággal fejlődtek ki, mint a Kárpátmedencében (magyar geográfusok által) tanulmányozott folyók domb- és hegyvidéki szakaszain. Ezek szerint megvan az 1—3 m-es I. sz. (alluviá'is) terrasz, a 3—5 m-es II. sz. újplcisztocén terrasz, a 10—20 m magas III. sz. (középpleisztocén) terrasz, a IV. sz. 25—35 m magas ópleisztocén terrasz, az V. sz. 45—60 m magas pleisztocéneleji terrasz, a VI. sz. 80—90 m-es és a 100—120 m-es VII. sz. felsőpliocénkori terraszok és végül az Ezüsthegy—Katalinhegy 150—180 m magas idősebb felsőpliocén kvarckavicstakarója. 471-