Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Jendrassik Aladár dr.: Ivóvizeink közegészségügyi szempontból

Ivóvizeink közegészségügyi szempontból 71 nak. Általánosságban azonban kiemelhető, hogy az erős vízmozgás következtében a talajvíz minősége általában jobb, főleg kevésbbé szennyezett. Minél magasabb és minél kiterjedtebb hegység környékéről van szó, a víz minősége rendesen annál kedvezőbben alakul; a magas hegységek sokszor fávo'li vidékekre is előnyösen éreztetik hatásukat. Mészkőhegységeknél természetesen a talajvíz is gyakran kemény, míg kristályos kőzetek környezetében gyakran feltűnően lágy. Postvulkános hatások következtében gyakori a víz magasabb szénsav és vastartalma, néha kénhidrogén is jelentkezik. Erdély sóban gazdag vidékein sok bajt okoz a vizet élvezhetetlenné tevő sótartalom. Ezek az általános megállapítások rendkívül nagyszámú részlet megfigyelésen épültek fel, melyek adataink és tapasztalataink felhasználásával Az aszódi Járás vízviszonyéi Talfl me«felelí Jvlz 3asz¥Wtel Mélyaé mélyéé« gbell viz ffaBzetéfél Megjegyzés ASZOD 50 * normális kemény 105-220 D negatív mény: 18^-20 SagyklterJedésU réstten domfco6 részben slJc BAG 30 t kemény normális 150 m poaltlV Kemény: 18 Slk. BOLDOG 140-150 m poaitlv vasoldó, kemény: 12 Slk. D0K0H7 50 * kemény normális Dombos vidék. GALGAGYŰRŰ 50 % kemény no ráálls Dombos vidék. GALGAHÉVIZ kemény normállá 68-80 a kemény: 1417, gyengén vaaoldo Slk. GALGAMACSA 50 * részben kemény normális Dombos vidék. H£VIZGYöfiX 50 a normállá 35-105 m poaltiv kunény: 18- li tfyonrfén vuaoldó Slk. Sok artézi tut. IX LAB 60 * Kemény-naiqon kemény Slk. KARTAL 5 * Kemény 65-260 m negatív poaitlv komény:18- 20 vasoldáa kevéo. Dombos vidék. TUBA 30 % normális 70-180 m poaitlv kemény: 14-20 vaaoldáa 0 Slk. VEBSEG 40 % kemény 263 n positiv kemény: 22, vaaoldáa éo vaetartalom Enyhén dombos vlJdk. A Járás egyrésze már dombos caerbátnyulvány a felső te-lajvlc a domboaobb vidéken mintegy felerészben megfololó, a aik vidéken már ceak 1/3 réazben, n ugyréezt kemény vltex. a a Ut vidéken kl3 néJ ysé^ekben több mélységbeli vlzréteg, több helyütt a felazln fölé azoicik. * mélyaégbali vlt elég kt— i áhra mény, vasoldó Hatás változó, természeten vaatartalom caak egy hslyen észlelhető. 1 • aula. szűkebb vagy tágabb közigazgatási területek vagy tájegységek sokkal behatóbb és részletesebb jellemezésére is alkalmasak. Ennek érzékeltetésére az 1. ábrán bemutatom Pest vármegye egyik kisebb járásának összegezett adatait, ami természetesen bármelyik járására vonatkozóan bármikor összeállítható. Néhány nagyobb tájegység, továbbá jellegzetes vízszerzési lehetőségekkel biró környék rövid leírását ugyancsak példaképpen következőkben ismertetem: A Duna-Tisza közének északi részeit a Cserhát nyúlványai jellemzik. A dombos részeken a talajvíz is gyakran elég jó minőségű és keménysége csak néhány helyen magas. A legtöbb helyen több rétegből többnyire már 35—70 m mélységből is jó mélységbeli víz nyerhető, mely néhány helyen már a talajszint fölé szökik. A Budapest—Szolnok vonaltól délre már kialakul a Duna—Tisza köz jelegzetes sík vidéke, hol a talaj-