Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Moll Károly dr.: Magyar gyógyfürdők gyógyhatásai

314 Moll Károly dr. 1. Meszes vizek: a) mészhidrokarbonátosak, mint a budapestiek, a mohai, a balatonfüredi stb. b) mészszulfátosak (Magyarországon nincs). 2. Alkalikus vizek: mint a parádi csevice, a luhi, szolyvai és számos erdélyi víz. 3. Vasas vizek: a) vaskarbonátosak, mint a parádi Klarisz, Sikonda és számos erdélyi víz; b) vasszultátosak, mint Erdőbénye. 4. Glaubersós vizek: mint a Mira glaubersós víz. 5. Keserű vizek: melyben bővelkedünk. b. Konyhasós vizek: mint a számos felvidéki, erdélyi víz, az alföldiek, Szováta, Vízakna, Kolozs. 7. Jódos vizek: mint a csízi, debreceni, hajdúszoboszlói, pestszenterzsébeti, egri Dobó-forrás, újvidéki és néhány erdélyi víz. •8. Arzénes vizek: pl. a parádi arzénes-vasas víz. 9. Sziksós tavak: „Natr. sesquicarbotn." és egyéb Na és K só tartalommal (Nacl), melyek az alföldi tenger maradványai, mint Halas, Nyíregyháza, Gyopáros, Konyár stb. 10. Egyszerű hévvizek: pl. Csillaghegy, Esztergom, Római-fürdő, Pünkösdfürdő, Szolnok, Tatatóváros stb. Ezekben az oldott anyagok az 1 gr-ot nem érik el. A felsoroltak bármelyike lehet még: a) Kénes: pl. Párád, Hévíz, Harkány, Rudas, Margitsziget stb. b) Radioaktiv, mint Budapest Rudas, Gellért, Hévíz, Eger, Szamosfalva, •c) Szénsavas, mint Balatonfüred és számos erdélyi víz, — de lehetnek önállóan is tisztán csak kénes, radioaktiv, vagy szénsavas gyógyvizek, sótartalom nélkül. E csoportok nem azt jelentik, hogy csak ilyen vizek fordulnak elő a természetben, mert átmenet az egyikből a másikba még mindig adódhatik és számtalan adódik is. E csoportok csak annyit jelentenek, hogy az uralkodó kémiai tulajdonságait tüntetik fel a gyógyvizeknek. Valamennyi csoport vize használható gyógyfürdőként, ivókúraként, inhaláláshoz (belélegzéshez) vagy öblítéshez. De most csak a gyógyfürdő hatásokkal foglalkozunk. A gyógyfürdő természetesen csak melegen, vagy langyosan alkalmazható gyógyfürdőzésre, vagyis vagy természetes hévvíznek kell lennie a gyógyforrásnak, vagy mesterségesen felmelegítve kerül a hideg gyógyvíz alkalmazásba. A mesterséges melegítés azonban -a gyógyvíz eredeti értékeiből mindig áldozatokat kíván és sokszor értékes áldozatokat, ezért igen fontos, hogy az a lehető legkevesebb inzultussal, a víz minél kisebb nyugtalanításával történjék. A hosszabb csőrendszeren való vezetés, a medencében tárolás, szivattyúzás, stb. mind