Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Bányai János dr.: A hazai gyógyvizeink eredete

242 Dr. Bányai János hogy sem indokolt, mert a kalciumszufátból ugyan mindig van elég bőven a szulfátosvizek keletkezésénél, azonban hamar is kicsapódnak az oldatokból s így magában az oldatban aránylag kevés marad. Ha egyes vizekben talán aránylag sokat mutattak is ki, annak az volt az oka, hogy ionoknak sókká kombinálásának régi rendszere mellett a szulfátok legnagyobb tömegét a kalciumhoz csapták oda. Hogy fenntartsuk a gipszes vizek elnevezését, már csak azért sincs sok értelme, mert az a víznek semmiféle módon karakterizáló jelleget nem adna amúgy sem, ha talán igen nagy tömegben fordulna is elő benne! * * M= Egy másik megemlítésreméltó forráscsoportunk az iszapforrásoknak az eddig nem nagyon tanulmányozott eredete. Keletkezésükre annyira átmeneti típust képviselnek, hogy valójában egyik fontosabb nagyobb csoportba sem tudjuk beosztani azokat. Mivel azonban a keletkezésük legnagyobb részt a sósvizekkel kapcsolatos, azért e keretek közt kell megemlékeznünk a keletkezésükről. A sós-metángázas zóna jellemző képéhez tartoznak az iszapforrások (iszapvulkánok). Külső megjelenési alakjuk, az Erdélyben közelebbről tanulmányozott változatos előfordulások szerint 4 félék. (L. Bányai J.: Udvarhely vármegye iszapforrásai. 1932.) 1. Feneketlennek tartott iszapos gödrök (Selymékek). — 2. Boglya alakúak. — 3. Bogárhátú dombot építők. — 4. Miniatűr kráter típusok. Keletkezésük gázömlésekkel kapcsolatos. A kiáramló metángáz a felsodort sósvízzel áztatja a harmadkori agyagosmárgából álló anyakőzetet s a feláztatott iszapot a felszínre túrja ki. Mivel a vízbőség mindig az éghajlati viszonyokkal van kapcsolatban (tavasszal igen bővizűekü), azért igen nagy okunk van arra, hogy mégis csak a felszíni vizekkel kapcsolatos eredetet fogadjuk el a legvalószínűbbnek. Erre vall a sósvizének az elpárolgásából hátramaradt sókivirágzás tartalma is, amelyben az uralkodó szerepet a vasbiszulfidok bomlásából keletkező szufátok viszik a főszerepet. A székelyföldi széndioxidos gázexhalációkkal kapcsolatos az ősidők óta ismeretes kovásznai ..Pokolsár" keletkezése. Teljesen megegyező a keletkezés, csak a feltúró gázban van különbség. Hogy menynyire felszínhez kapcsolódó tünemény ez ís, azt mutatja, hogy a feltörő gázas víz útjából eltakarított anyagok eltűnése, lassanként a feltúrt víz letisztulására vezet. * A felszíni vizek, talajvizek ásványvízzé való átalakulásuk eshetőségeiből következik, hogy hozamuk az éghajlati viszonyoktól függ. Ép így a hőmérsékletük is alá van vetve a levegő hőmérsékváltozásainak.