Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

I. FEJEZET: A mélységbeli vizek - Tarics Sándor: Újabb adatok a budapesti langyos forrásokhoz

Újabb adatok, a budapesti langyos forrásokhoz 86 találunk, földgát veszi körül, melynek a tó felöli függőleges oldala fapallókkal van burkolva. A feltörések száma és helye a korábbi megfigyelésekhez képest eltér. A feltörések számának és helyeinek változása onnan van, hogy mivel a meglevő vízjáratok egyrésze az idők folyamán eliszaposodik, eltömődik, a víz máshol keres magának utat. A forrástó hozamára vonatkozólag van egy pár adatunk a múltból. Molnár János mérése szerint a tó hozama 7488 liter percenként 1928 szeptemberben Berényi Zoltán 8040 liternek találta a percenkénti hozamot + 116-os Duna-vízállás mellett. Ugyanez évben novemberben Lászlóffy Woldemár 9300 litert mért +151 Duna-vízállás mellett. A budapesti kultúrmérnöki hivatal részéről 1936 szept. 25-én Posewitz Guido és Habekost Jenő 4935 liternek mérték a tóból percenként elfolyó víz mennyiségét. Ez az aránylag kis vízmennyiség onnan ered, hogy — mint említettem —, ha a tó vize nincs leengedve — a tóban levő vízoszlop nyomása csökkenti a forráshozamát. Papp Ferenc 1936 októberében 7069 liternek találta a forrástó hozamát +219-es Duna-vízállás mellett. Én magam 1939. év nyarán két alkalommal mértem meg a forrástó hozamát. Mindkét esetben a tó vize teljesen le volt eresztve. A vízszín emelkedésének idejéből és a tó területéből számítottam a következő vízhozamokat: júl. 10-én 10022 liter/perc júl. 31-én 8820 Első esetben a Duna vízállása -j- 292, második esetben + 265 volt. Magasabb Duna-vízállásnál tehát a forrás hozama nagyobb. Hasonló összefüggés van Berényi Zoltán és Lászlóffy Woldemár 1928. évi mérési eredményei között. A rómaifürdöi forrástó vízhozama, a jelzett adatok alapján, 4935—10.022 liter/perc között változik. A tó átlagos vízmennyisége percenként 8000 liter. Egyforma vízmennyiség sohasem mérhető, mert a vízhozam mindig változik és változni fog, aszerint, ahogy a befolyásolható körülmények változnak. (Szerk.) A forrástóra vonatkozó hőmérsékleti mérések szerint a víz hőfoka Horusitzky H. szerint 21.5—23.8° C. Ezért a Duna-vízállással mutatkozó összefüggés úgy magyarázható, hogy magasabb Duna-vízállás mellett magasabbra emelkedő talajvíz megtölti a talaj földalatti repedéseit és így a forrás vize nem tud elszökni oly mennyiségben, mint alacsony vízállásnál, tehát a forrás hozama emelkedik. Szükségesnek tartom még megemlíteni, hogy a régi felmérések adatai szerint a tó területe 1830 m

2. A főváros most folyó új felmérése alkalmával korszerű módszerekkel ismét felmérték a tavat, a tóban a feltörések helyét is és a tó egész környékét. Ezekből az adatokból meghatározva a tó