Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

Szakosztályi ügyek az 1940. évről - Takáts Tibor dr.: A titkári jelentés

Szakosztályi ügyek az I

(J40. évről 373 röl. A hazatért területekkel 27 ásványvizet és 58 fürdőt kaptunk vissza. Ezeknek természetesen csak kis százaléka jöhet, mint elsőrendű gyógyvíz számításba. Az erdélyi magyarság egyik legkedveltebb és leglátogatottabb fürdője volt mindenkor a marostordamegyei Szováta. Ez a meleg, sós taváról híres fürdő a parajdi sóterülethez tartozik. Tavai közül a Fekete sóstó, továbbá a Medvetó a legnevezetesebbek. Utóbbi egész Európában a legmelegebb vízü tó. Szováta melegforrásai és tavai számos betegség ellen nyújtanak enyhülést. Nem messze Szovátától, a Qyergyói Havasok tetején van a Gyilkos-tó, mely körül szintén létesült egy kis üdülőhely. Elsőrendű fürdő a szépfekvésü Borszék, a tölgyesi szoroshoz vezető úton 882 m magasságban. Szénsavas fürdője és meleg forrásvize van. Forrásai már nevükben is a régi magyar multat idézik: Kossuth-kút, Petőfi-kút, József főherceg-kút, Arany János-kút. A borszéki ásványvíz európai hírű, évenkint több, mint egymillió palackban kerül forgalomba. A gyomorbajosok régi kedvelt fürdőhelye volt a most hazatért Bikszád, Szatmármegyében. Négy forrása van, közötfük leghíresebb a Kláraforrás, melyet a légiutak és a gyomor hurutos megbetegedéseinél ajánlanak az orvosok. A fürdőt, sajnos, teljesen elhanyagolt állapotban kaptuk vissza. Csík vármegyével tért haza a szépfekvésű Tusnád-fürdő is. Egyike Erdély legszebb fürdőinek és klimatikus gyógyhelyeinek. Az ült völgyében gyönyörű fenyveserdők és százados park közepette fekszik 650 m t. sz. f. magasságban. Kilenc értékesebbnél értékesebb forrása van, továbbá vasláp- és fenyőfürdője. Háromszék vármegyének is van egy kiváló gyógyhatású fürdője, a kies fekvésű Élőpatak. Egyike Erdély legjobban felszerelt fürdőinek. Forrásaiból vasas savanyúvizek fakadnak, melyek ivásra és fürdésre egyaránt kitűnőek. Meleg fürdői szintén kitűnő eyógyhatásúak. Háromszék megyével visszakerült hozzánk a híres torjai Büdös-barlang is. Régi, ismert fürdő Kovászna, mely sokféle és ritka ásványos forrásáról híres. Legnevezetesebb ezek között a Pokolsár, melynek konyhasós savanyú vizét a fenekén levő iszappal együtt az óriási mennyiségben folytonosan feltörő szénsav örökös mozgásban tartja, mintha a víz állandóan forrna. Csúzos és köszvényes bajok ellen kitűnő gyógyhatású. De egyéb értékés, részben még kihasználatlan gyógyforrásai is vannak ennek a régi erdélyi fürdőnek. Sajnos ezt is teljesen elhanyagolt állapotban kaptuk vissza. Nagyvárad közvetlen szomszédságában van Püspökfürdő és Félixfürdő. Mindkettő kedvelt kirándulóhely volt, de ezek is eléggé leromlott állapotban tértek haza. Még soká folytathatnám visszatért gyógyvizeink felsorolását, hiszen hazánk ebben igazán gazdagnak mondható. Hazatért fürdőinknek nem egészen 10%-a van elsőrendű állapotban, kb. kétszerannyi a másodrendű, a többi harmadrendű, vagy egészen elhanyagolt állapotban van. Pedig nem egy közülök nagyon megérdemelné, hogy felvirágoztassák. Ezután a kis történelmi, illetőleg hidrológiai gazdasági áttekintés után rátérek szakosztályunk multévi működésére, örömmel állapíthatjuk meg, hogy szakosztályunk az elmúlt esztendőben igen érénk egyesületi életet folytatott, amennyiben az évzáró ülésen kívül 8 szakülést tartottunk 24 előadással. A mult évi február hó 7-én megtartott évzáró ülés egyhangú lelkesedéssel tiszteletbeli tagjává választotta volt elnökét, Weszelszky Gyula őméltóságát, aki meggyengült egészségi állapotára való hivatkozással a szakosztály vezetésétől visszavonult. Ugyanez az évzáró ülés a triennium hátralevő égy évére új elnököt választott Horusitzky Henrik őméltósága személyében, az így megüresedő választmányi tagsági helyre pedig Telegdi-Róth Károly őméltóságát választotta meg. Márciusi szakülésünk alkalmával elnöki beköszöntő hangzott el, mely röviden az egész év programmját adta. Vitális Sándor dr. két előadást tartott, egyikben Salgótarján