Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

IV. FEJEZET: Az ivóvíz - Pap Ferenc: Budapest vízellátásának mai helyzete

Budapest vízellátásának mai helyzete 189 A Vízművek és a vízellátás tekintetében mértékadó szakemberek nagyrészének véleménye szerint ebből a célból elsősorban is biztosítani kell azt a lehetőséget, amely a vízellátás mai rendszerének tökéletesítésében és továbbfejlesztésében áll, természetesen addig a határig, amelyet az észszerüség megszab. Ilyen meggondolások alapján biztosítja most a Székesfőváros a vízellátás továbbfejlesztése érdekében azt a parti területet, amely víztermelés szempontjából még tekintetbe jöhet és ez a Szentendre szigeten, annak keleti partján valósítható meg Vác magasságától délre nyúlóan mintegy 5 km hosszúságban. Más parti területek már nem is jöhetnek tekintetbe a vízadóréteg hiánya miatt. Az említett 5 km hosszú területről mintegy napi 100.000 m

G vízmennyiséget lehet majd kitermelni. Ennek a vízmennyiségnek a városba való szállítása a gazdaságosság szempontjából még megindokolt, mert a víz e területről hatalmas betoncsatornán gravitációval fog lefolyni a káposztásmegyeri főtelepig éppúgy, mint a sziget déli részén termelt minden más víz és azt a káposztásmegyeri főtelep, amely már Budapest közelében van, fogja kellő nyomással a városba szállítani. Ez a 100.000 m

3 vízmennyiség megnyugtató tartalékot jelent a jövőre. Egy másik ilyen tartalékot alkot az a vízmennyiség, amelyet a Csepel-sziget nyugati partján a Wekerle-féle vízműtől délre elterülő partvonalon lehet nyerni. Itt is mintegy 80—100.000 m' vízmennyiségre lehet számítani. Nagy előnye lesz a délről való vízadásnak az, hogy így az aránylag nagykiterjedésű pesti városrész nemcsak északról, hanem délről is fog vizet kapni, amely körülmény a vízellátás biztonságát növelni, s amellett a csőhálózat nyomásviszonyait is javítani fogja. Igaz ugyan, hogy ezzel szemben a vizet a Csepel-szigeti víznyerő területről már nem lehet gravitációval a városba vezetni, hanem ahhoz szivattyútelepek szükségesek. Tanulmányunk tárgyát képezi még annak a kérdésnek tisztázása is, hogy nem lehetne-e Pesttől keletre eső be nem épített területekről vizet szállítani a városba, ami szintén fontos lenne a biztonság emelése és a nyomásviszonyok kedvezőbbététele szempontjából. Sajnos, az eddig elvégzett kutatások ebben a tekintetben nem a legjobb kilátásokkal bíztatnak. További tanulmány körébe tartozik a budai vízellátás szempontjából — amint tudni méltóztatnak — a karsztvizek feltárása. Ennek a sokszor a legkülönbözőbb szempontokból felvetett és megvilágított kérdésnek a tisztázására a megfelelő lépések már megtétettek. A budai karsztban feltárható víz normális békeviszonyok között szintén a jövő biztosításának célját fogja szolgálni. Több oldalról a