Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

III. FEJEZET: A csapadékvíz - Réthly Antal dr.: Adatok a budapesti csapadékmegfigyelések történetéhez

III. FEJEZET. III. KAPITEL. A csapadékvíz — Das Niederschlagswasser. Adatok a budapesti csapadékmegfigyelések történetéhez. Irta: dr. Réthly Antal * a m. kir. orsz. Meteorológiai és földmágnességi Intézet igazgatója, egyetemi ny. rk. tanár. Hálás feladat Budapest csapadékviszonyairól beszámolni, mert a nagy térszíni különbségek igen nagy befolyással vannak a csapadék mennyiségének kialakulására. Ez már régebben feltűnt s meteorológusok előtt ismert volt az, hogy a budai oldal esőben gazdagabb, mint a pesti oldal. Ennek teljes és részletekre kiterjedő megismerése azonban csak nagy megfigyelőhálózattal volt lehetséges. Hogy ma minden esőt a hatalmas kiterjedésű főváros területén már megtudunk fogni, az nemcsak a Meteorológiai Intézet, de nagyobbrészt a Székesfőváros érdeme, mert amíg mi a város belterületén 18 állomást tartunk fenn, addig a Székesfőváros hálózata 22 állomásból áll. Budapesten és környékén összesen a mellékelt jegyzékben feltüntetett 58 állomás működik, ebből 40 a város határán bévül tehát 194.4 km

2 (= 19.444 hektár) területen és így az állomáshálózat különösen a város budai részében eléggé sűrű. A város belső részében (Belváros, Lipótváros) azonban még több állomásra volna szükség. Ma 4.8 km

2-re jut egy állomás. Az országos hálózat 1000 állomásból áll és miután hazánk területe ma — az erdélyi részek nélkül 117.146 km

2 — mintegy 117 km

2-re jut egy-egy állomás. Amint látjuk a főváros sűrű hálózata lehetővé teszi, hogy minden esőt a város bármely * Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1940szeptember hó 25-ikj szakülésén.