Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)
Titkári jelentés
50'2 Szakosztályi ügyek Történelmi áttekintés után az elméleti és gyakorlati hidrualika egyeztetésének fontosságáról beszélt, majd a modern kísérletek szerepének jelentőségét fejtegette. Előadást tartott a soproni Nyári Egyetemen „Magyarország vízgazdálkodása" címen, a Berlinben tartott Vízépítési Kísérletügy Nemzetközi Szövetségének kongresszusán pedig „Verzerrte Flussmodelle" címen. A Kis Akadémiában „A folyók élete" című előadását hallhattuk. A Vízügyi Közleményekben jelent meg „Budapest székesfőváros balparti szennyvízcsatornájának torkolati müvére vonatkozó modellkísérletek" című munkája; a folyószabályozás céljára szerkesztett kisminták tudományos értékelését találjuk a Technikában megjelent „Torzított folyó-kisminták" című dolgozatában. A vezetése alatt álló műegyetemi Vízépítési Tanszék munkássága közül megemlítem a súrlódási kísérleteket (víz és fa, üveg, különböző homokok, beton, csiszolt beton stb. között), a békésszentandrási duzzasztómű csillapítómedencéjének kialakítására vonatkozó modellkísérleteket, méréssorozatokat a „k" szivárgási tényező megállapítására, talajvizszintmegfigyeléseket a Duna—Tisza közén és a Tisza balpartján. Aujeszky László a Természettudományi Közlönyben és főként az Időjárásban közöl meteorológiai vonatkozású cikkeket. A iMagyar Földrajzi Társaságban előadást tartott „Az időprognózis korszerű módszerei" címen. Bányai János, megszállt területen élő lelkes tagtársunk, a „Székelység" szerkesztője, a Székelyföld természeti kincseiről írt hosszabb tanulmányt. „A Hargita metamorfizált zónái" című Közleményében, mely az Erdélyi Múzeumban jelent meg, az eddig egységesnek, ép andezitből állónak gondolt Hargita-vonulatban részletesen kimutatja a zöldköves, kaolinos, kovasavas, timsóköves, vasas, karbonátos elváltozású foltokat. A természetes gázforrásokról, a székelyföldi ásványvizek eredetéről és forrásfoglalásairól szintén az Erdélyi Múzeumban értekezik. Ballenegger Róbert a Természettudományi Társulatban tartott előadást „A salétromképződés menete egy budai agyagos talajon" címmel és a Meteorológiai Társaságban ,,A talaj nedvessége Budán az 1935—36. években" címmel. Bogdánfy Ödönnek sok apró, de értékes kis közleménye jelent meg a Természettudományi Közlönyben. Bogsch László a Földtani Intézet Évkönyvében közöl cikket „Tortonien-fauna Nógrádszakállról' címen, továbbá a Természettudományi Közlönyben több kisebb értekezésen kívül „Apró kövületek fontossága a geológiai kor meghatározásában" cím alatt. Boros Ádám a Természettudományi Társulat szakülésein tartott több előadást, melyek folyamán a Vérteshegység berkenyéiről illetőleg a magyar mohflora néhány mediterrán eleméről beszélt. Dudich Endre ugyanitt „Az urethan alkalmazása a zootechnikában" című előadását tartotta meg, majd „Bars megye szabadon élő kerekes-férgeiről" értekezett. Finály István a „Búvár" és „Vegyészet" című lapokban közöl dolgozatokat a vitamin-kutatásról. Földvári Aladár érdekes ismertetését találjuk „A Sierra de Guadarrama" cím alatt a Természettudományi Közlönyben. Ugyanitt jelentek meg rövidebb közleményei a globigerinás iszapról és a fosszilis Ostracodákról. Gebhardt Antal a korallok álomvilágáról ír a „Búvár"-ban. G.cdeon Tihamér Indiában élő szorgalmas tagtársunk nevével főként a Bányászati és Kohászati Lapok hasábjain találkozunk. Az indiai aranymosásról, az indiai érctermelésről és a bauxitcement alkalmazásáról ír. Hoffer Andrásnak nagyszabású munkája jelent meg „A szerencsi sziget földtani viszonyai" címen, melyben hosszú évek fáradtságos és lelkiismeretes munkásságát tárja elénk. Ijjász Ervin az Időjárásban közöl adatokat a fák villámsujtottságának gyakoriságáról, jaskó Sándor a Barlangvilágban beszámol 1937. évi külföldi karszt-tanulmányútjáról, a Földrajzi Közleményekben pedig a Fertőtől nyugatra levő osztrák petróleummezőkről ir. Jendrassik Aladár a Búvárban értekezik Magyarország ivóvízellátásáról. Kadic