Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

Buda hidrogeolóíriája 247 próbafúrások végzéséből és fúrólyukakból kiemelt anyagminták pontos megvizsgálásából állott. A fúrásokat Zsigmondy Béla mélyfúró Vállalkozó cég végezte az 1930. évben. Az anyagminták részletes megvizsgálása a József Műegyetem ásvány-földtani intézetben történt Vendl Aladár egyetemi tanár ellenőrzése alatt. A sok fúrás közül 26-ot örökítek itt meg a mellékelt szelvényen. A szelvényt Tantó Pál miniszteri tanácsos, osztályfőnök volt szíves rendelkezésemre bocsátani, abból a célból, hogy azt e munkám keretén belül közzétehessem. Az egész munkámban az összes magasságokat az A. t. sz.-hez viszonyítottam. Ezen Dunahíd menti szelvény magasságai azonban a Duna 0 pontjához viszonyulnak, mert így állottak azok rendelkezésemre. A Duna lánchídi 0 pontja 96.59 m az Adriai tenger szintje felett. A fúrási táblázatban 335/1—36 azonban a magassági számok még az Adria szintjéhez vannak viszonyítva. A Duna baloldalán, a szélső pillérig terjedő rész, mindenekelőtt feltöltésből áll, amely a Duna 0 pontja felé 8.0—8.7 m magasságig ki van egyengetve. A feltöltés 5—9 méter vastag és kavicsból, homokból, faragatlan kövekből, salakból s egyéb kevert anyagból áll. A feltöltés alatt szürkés, meszes, iszapos, agyagos homok, egyszóval öntéstalaj telepszik, amely 1—4 méter vastag. Ennek fekülapja a Duna 0 pontja körüli magasságban van. Mint harmadik összefoglalható réteget a fluviatilis jellegű folyami, kavicsos, homokos hordalékot említhetem, mely itt 4-—5 méter vastag és a Duna 0 pontja alá kb. 4.75—5.9 m-ig terjed. A következő (4-ik) réteget nem tudom pontosan hová sorozni. Lehet, hogy még az is a holocénhez tartozik, de nincs kizárva, hogy már idősebb. A szárazföldön ez a réteg szürkés iszapos homokból áll, a mederben viszont ugyanez az anyag már kaviccsal van keverve. Ennek az alsó lapja—5.30-től-—14.0 méterig terjed a Duna 0 pontja alá. E homokos réteg vastagsága 3—9 méter, úgy az első pilléren innen, mint a mederben. Ebben a mélységben kezdődnek tulajdonképen az igazi tengeri üledékek: zöldesszürke agyagés homokrétegek, kavicsos betelepülésekkel és mészhomokkő-padokkal váltakozva. Ezt a komplexust felső mediterránhoz sorozzák. A mélység felé 5—15 méterig, vagyis a Duna 0 szintjéhez viszonyítva 0 pont alatt —13.3 27.1 méterig terjed. A pilléren túl, tehát már a Duna medrében, a folyami kavics közvetlen feküjét alkotja ez a tengeri üledék, még pedig a Duna 0 pontja alatt kb. —5-től—27.8 méterig. A 4. számú fúrólyukból —20 m mélységből kiemelt vízminta gyengén lúgos és S0

3 tartalma 370—419 mgr/lit. A pillér mellett a Dunamederben a 9. sz. fúrólyukból kiemelt vízminta 12 és 17 m mélységből, literenként 329.9 és 358.8 S0

3-t tartalmaz és Iúgossága 7.8 és 7.5. A Duna baloldalán a legöregebb kőzet, amelyet a fúró felhozott, az alsó mediterrán korú, szívós,