Hidrológiai Közlöny 1938 (18. évfolyam)

Noszky Jenő dr.: Maros Imre emlékezete - Horusitzky Henrik: Budapest dunajobbparti részének hidrogeológiája

'112 Horusitzky Henrik pedig pl. a 160. számú fúrás vizében, a Köles-utca és a Kaszás-utca sar­kánál 1323.00, vagy a Kavics-utca és a Zsigmond-utca sarkánál, a 289. sz. fúrás vizében, melyben 1465—1580 mg/l volt az S0 3 tartalom. Az Új­laki téglagyár telepén a 196. számú kútvíz S0 3 tartalma is magas, 950 mg/l. Csőrepedések is történtek több helyütt, ú. m. a Solymári-úton, a San­Marco- és a Föld-utcában, a Pacsirtamező- és a Bokor-utcában, stb. A részletadatok a táblázatokból és a hydroizohypszás térképről le­olvashatók. A Vörösvári-útnál a Bécsi-úton találunk félhévvizü forrást, amelyet Kecske-csárdái forrásnak, vagy Kerékcsárda-forrásnak neveznek. A kb. 4 m mély, négyszögletes medencében foglalt forrásnak a hőfoka 19—20 C fok. Ez is inkább karsztvíz, mint félhévvíz és ugyancsak mésizhydrokar­bonátos, mint a Római-fürdő forrásai. Jelenleg a víz még használatlanul elfolyik, azaz csupán a mellette levő Fehérítő gyár használja. A forrás víz­hozama naponként kb. 4000 m 3. 10. Az Óbuda—Hungária-körúti híd (Árpád-híd) geológiai szelvé­nye. A tervezett Duna-híd a pesti XIII. kerületet a Hungária-út folytatásá­ban, a budai 111. kerülettel köti össizie, ahol a Templom-utca irányában éri el a Duna jobb oldalát. A kutató fúrások már megejtetvén, Tantó Pál min. tanácsos, a Duna-híd építési osztályának vezetője, szíves volt úgy a fúrási adatókat, mint a Duna két partjáról megvizsgált egy-egy fúrás szelvényé­ből származó anyag pontos vizsgálati adatait rendelkezésemre bocsátani és azok közlését megengedni. A fúrásokat a Zsigmondy Béla cég mé­lyesztette az 1937. évben, s az említett két fúrási minta megvizsgálását Vendl Aladár felügyelete alatt Földvári Aladár végezte. A fúrási szelvé­nyeket Böhm Viktor állította össze. Az 1700 méter hosszú híd vonalában 16 fúrás mélyesztetett, még­pedig a Duna bal oldalán 4, a nagy Duna medrében 3, a Margit-sziget északi csücskén 1, a Margit-sziget és a Katonai-sziget között a Duna medrében 3, a Katona-sziget déli csücskében 1, a Hajógyári-sziget déli csücskében 2, és az óbudai részen a Duna jobb oldalán is 2 fúrás. Eze­ken kívül még az 1, 6, 7, 14, 15. fúrások mellett végeztek egy-egy fúrást, melyeket azonban már külön nem jegyeztem fel. A tervezett hídnál a Duna helyi 0 pontja 0.28 m-rel magasabban van a budapesti lánchídi 0 pontjánál, vagyis 96.87 m az A. t. sz. f. Mivel a szelvényen a Duna helyi 0 pontjához viszonyítva kaptam az összes ada­tokat, azokat nem számítottam át, hanem úgy a szelvényen, mint e leírás­ban a magassági számokat e ponthoz viszonyítva közlöm. A fúrási napló­ban azonban az összes számokat itt is a tengerszintre számítottam át. A Duna bal oldalán a térszín keletről nyugat felé haladva + 7.60,

Next

/
Oldalképek
Tartalom