Hidrológiai Közlöny 1937 (17. évfolyam)

Vitális Sándor dr.: A karsztvíz szerepe Budapest Székesfőváros dunajobbparti részének vízellátásában

286 Vitális Sándor A szakember önzetlen szaktudása, véleménye sajnos sem a múltban, sem a jelenben nem talált mindenkor kellő megértésre. Példa erre Wein János, aki 10 éven át harcolt azért, hogy szak­szempontból helyes elgondolásai valóra váljanak, de elgondolását nem tudta valóra váltani s megkezdett munkáját csak Kajlinger Mihály valósította meg, akinek tervei alapján készült el a mai fővá­rosi vízmű. Legyen szabad megemlítenem, hogy Székesfővárosunk mai víz­ellátása, hála az úttörők, a vízmüvek alapjának megteremtői: Lind­ley Vilmos, Wein János, Kallinger Mihály és a vízmüvek mai veze­tősége: Pap Ferenc vezérigazgató úr és munkatársainak, mérnöki szempontból kifogástalan és előrelátó gondoskodásának, európai vi­szonylatban is elsőrendűen van megoldva. Természetes azonban, hogy a háborús veszély miatt ma nem elégedhetünk meg ezzel a megoldással s szerény véleményem szerint ma elsősorban a hábo­rús veszély kívánalmainak megfelelően a vízellátást erre való tekin­tettel még nagy áldozatok árán is meg kell oldanunk. Hála Istennek fővárosunk kedvező hidrogeológiai viszonyai erre módot és lehető­séget nyújtanak. Csonka hazánk mai helyzete parancsolólag írja elő, hogy mindenki a saját szakmájában önzetlenül, minden érdek nélkül közölje elgondolásait, hogy a szakemberek vitája a megvalósítható eszméket országunk üdvére és megerősödésére valóra válthassa. A fentiek előrebocsátása után ép ezért mai előadásomban a karsztvíz kérdéséről akarok részletesebben beszámolni, annál is in­kább, mert sem Farkass Kálmán (2.), sem Pap Ferenc (3.) főleg mérnöki szempontokat figyelembe vevő előadása, illetve hozzászó­lásából úgy veszem észre nem értették át teljesen, főleg az őskarszt­vízre vonatkozó elgondolásaimat. Fővárosunk karsztvízzel való ellátásának lehetőségével először egy bányamérnök — aki jól ismerte már az esztergomi szénme­dence karsztvízviszonyait — Tschebull Antal (4.) foglalkozott 1889­ben, tehát 49 évvel ezelőtt. 49 év, közel egy fél évszázad nagy idő az emberiség történetében, s ámbár Tschebull munkájában elgondo­lásokat és részletes számításokat közölt (amivel ma már nem értünk teljes egészében egyet), a főváros karsztvízzel való elláthatásáról, egy fél évszázad óta ebben a kérdésben vagy ennek komoly, szak­szerű kivizsgálásában sajnos nem történt semmi. Épp ezért ma — szerény véleményem szerint — elsőrendű kötelesség ezt a kérdést szőnyegre hozni. Nagy örömmel tölt el Pap Ferec (3.) vezérigazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom