Hidrológiai Közlöny 1937 (17. évfolyam)

Farkass Kálmán: Budapest székesfőváros vízellátásának egyes mérnöki szempontjai

Budapest Székesfőváros vízellátásának egyes mérnöki szempontjai 63 művet sorol fel. A valóságban Budapestnek öt önálló vízműve van,, a csepelit bele sem értve és pedig építési idejük sorrendje szerint: a Kossuth Lajos-téri, a budaujlaki, a káposztásmegyeri, a népli­geti és a békásmegyeri. Ezek a vízművek együttesen, de bárme­lyikük üzemszünetelése alatt önállóan is, képesek működni és a város vízellátását teljesítőképességük arányában szolgálni. De maga a káposztásmegyeri vízmű szerkezete és berendezése is olyan, hogy nehezen képzelhető el olyan légitámadás, amely az egész művet huzamosabb időre kikapcsolni képes lenne. Megdől tehát az az aggodalom, mintha Budapestnek csak egy vízműve lenne, a város vízzel való ellátása tehát sikeres légitámadás esetén veszélyeztetve lenne. Erről az esetről még a jelenlegi felsze­relések mellett sem lehet szó. Ám a vízművek vezetősége az ilyen irányban való eddigi gondoskodásával még nem tartja a köteles­ségét 100%-ig teljesítve, mert jelenleg is abban fáradozik, hogy a vízmű széttagoltságát a csepeli vízmű valamely formában való bekapcsolásán kívül, más víztermelő helyek létesítésével és bevo­násával is tökéletesítse. Hogy melyek a figyelembevehető ilyen helyek, arra azért nem érzem magamat hivatva bővebben nyilatkozni, mert ebben a kérdés­ben magánérdekek is érintve lehetnek. Csak annyit említhetek meg, hogy bizonyos olyan források bevonása van szóban, amelyek há­ború esetén igénybevehetők lehetnének. Nyugodt lehet tehát a tisztelt Hidrológiai Szakosztály abban a tekintetben, hogy a fővárosnak vízzel való ellátására, légitámadás esetén is, a leglelkiismeretesebb módon és a kellő előrelátással, a rendelkezésre bocsátható költségkereteken belül a legmesszebbmenő gondoskodás történik. A Vízművek vezetősége ebben a tekintetben a légoltalmi parancsnoksággal a legszorosabb egyetértésben és összhangban működik. Dr. Vitális továbbmenőleg különösen kiemelte a fővárosnak az ú. n. karsztvizekkel való elláthatóságának nemcsak a lehetőségét, hanem azt is, hogy szerinte felesleges munkát és költséget pazarol a főváros, amikor a vízellátásnak a mind távolabb eső természetesen szűrt vizeket hasznosítja, holott a budai és szomszédos hegységben a karsztvizek nagymennyiségben és kifogástalan minőségben vannak jelen és csak úgyszólván a kezünket kellene kinyújtanunk ahhoz, hogy ezeknek a karsztvizeknek bőséges áldásait élvezhessük. Ehhez:

Next

/
Oldalképek
Tartalom