Hidrológiai Közlöny 1936 (16. évfolyam)

Papp Ferenc dr.: Ásványvizeink és a föld alkata

Ásványvizeink és a föld alkata 139 1. ábra. A szóvátai Medve-tó vázlatos földtani szelvénye Schafarzik F. szerint. a sószakadék, hk homokkő, at andezittufa. 50 éve mult, hogy a víz évszázados alattomos munkája következtében hatalmas suvadás folytán a Kőris- és Aranybánya-patak felduzzadása révén létrejött a 42.000 m

2 nagy szovátai Medve-tó. Megjegyzendő, hogy Szovátán a Medve-tavon kívül még több sós-, és — ami a mi szempontunkból említésre méltó — édesvízi tó van. A tavak részben az elzárt patakok vizéből, részben a környező magaslatok lejtőin fekvő forrásokból táplálkoznak. Vizük sós, amennyiben a sótömeg egészen a napvilágra jutott — a víz 34% sót képes feloldani. A két patak beleömlik a suvadás feltorlaszolta mélyedésbe; az agyag — vizet át nem eresztő kőzet lévén — fenntartja a vizet. Az agyagrétegeknek azonban más szerepe is van, nevezetesen, ahol fedi a sótestet, ott azt megvédi a szivárgó felszíni víz oldóhatásától és bemélyedéseiben mint édesvizet tartja fenn. így Szóvátán sós- és édesvízi tavak egymás mellett találhatók. A Medve-tó összetétele Kalecsinszky S.

u szerint: 1000 g vízben van NaGl KBr . KCl . KJ . MgCla CaCla CaHCOs CaSOí Fe SiO* . 304.1000 g 0.0197 „ 0.0520 „ 0.0063 „ 0.5677 „ 0.7132 „ 0.1046 „ 1.6472 „ nyom 0.0123 „ 307.6230 g A tó vizének hőmérséklete — Kalecsinszky S. oldotta meg e kérdést — miután a felszínen levő édesvíz a napsugarakat átereszti, a mélyebben levő víz felraktározza, de a fedő víz nem engedi vissza s így: 65° C. Legutóbb Jon AI. Maxim foglalkozott

1

8 az erdélyi sós-