Hidrológiai Közlöny 1935 (15. évfolyam)

Vitális Sándor dr.: A békásmegyeri új artézi kút

A békásmegyeri új artézi kút. 171 6. Orthophragmina papyracea Boub. 7. Orthophragmina sp. 8. Echinoidea tüskék. 9. Bryozoumok. 10. Pecten sp. A békásmegyeri fúrás rétegszelvényét és az eddig meghatározott faunát tanulmányozva a következő földtani megállapításokat tehetjük: A békásmegyeri fúrásban a 10.40 m vastag (2—8. sz. rétegek) ó-holocén Duna-terrasz alatt közvetlen a kiscelli agyag (9. sz. réteg) 211.10 m vastag foraminiferákban igen gazdag része települ, míg a Duna bal partján a fúrással szemben Újpesten, sőt már a szentendrei szigeten, a Duna ó-holocén terrasza és a kiscelli agyag közt, vastag miocén-rétegsor van. (így pl. Újpesten a Pannónia bőrgyárban a Lapp-cég által fúrt kútban 300 m mélységig miocénkorú rétegekben haladtak.) Ezekből az adatokból joggal következtethetünk arra, hogy nagyjában a Duna jobb partja egy jelentékeny tektonikus vonal mentén halad, s a békásmegyeri fúrástól mindjobban keletfelé távolodva az egyes rétegek, lépcsős törések mentén mind mélyebbre kerülnek. A kiscelli agyag foraminiferákban dús rétegei alatt 43.70 m vastagságban egy foraminiferamentes (10—22. sz. rétegek) rétegcsoport települ, (amiből a tenger változására, talán elsekélyedésére gondolhatunk), melyet a kiscelli agyag és budai márga közti átmeneti rétegeknek kell tekintenünk. Ez alatt 43.90 m vastagságban (23—32. sz. rétegek) a budai márga foraminiferákban igen gazdag rétegei települnek. Mint már a rétegszelvényben is jeleztem a budai márgában feltűnő a globigerinák tömeges fellépése, amit már Hantken M. (4) a budai márga egyik főjellemvonásának ismert fel, s ezt a tenger mélyülésével magyarázta. A budai márga földtani koráról a szakirodalomban különféle felfogások alakultak ki. Ujabban Szörényi Erzsébet (5) foglalkozott a budai márga korával és faunájával (itt az idevágó szakirodalom ismertetve van, s épp ezért a sok idézés helyett csak utalok erre) s a faunák összehasonlítása alapján a budai márgát alsóoligocénkorúnak véli. A békásmegyeri fúrás rétegszelvénye határozottan amellett szól, hogy a budai márga alsó-oligocénkorú. Amint a rétegszelvényből látjuk a kiscelli agyag és budai márga közt vastag átmeneti, kövületmentes rétegek vannak, ami a középoligocén tenger változására (elsekélyesedésére?) utal, míg alat-