Hidrológiai Közlöny 1933 (13. évfolyam)

Rohringer Sándor: Talajvízszínmegfigyelések a Pestvármegyei Dunavölgy Lecsapoló és Öntöző Társulat területén

Tal aj vízszín megfigyelések állásokat, természetesen ugyanígy felrakhatók bármely más, tehát tavaszi, magas vízállások is. A rajz általában azt mutatja, hogy a talajvíznek esése, vagyis vonulása van a Duna feilé, éspedig Kalocsa irányában. Eszerint a főcsatorna iránya eltér a talajvíz levonulásának irányától, ami azt jelenti, hogy a főcsatorna vizeinek egy része el is szivároghat a Duna felé a talajvízzel, különösen, ha pl. nyári szárazságban a főcsatorna vize elzáratnék, hogy a talajban a víz színe emelkedjék, ez valószínűleg nem sikerülne, vagy csak igen nehezen, mert a talajvíznek oldalt, Kalocsa felé van elszivárgása. A talajvíz megfigyelésével kapcsolatban bevezettük a csapadék nagyságának megfigyelését és tervbe vettük a párolgás mérését is. Általában megjegyezhetjük, hogy a nyári záporok a talajvízszín ingadozására minimális, vagy semmi befolyással sincsenek. Az őszi hosszantartó esőzések és a tavaszi hóolvadások azok, amelyek a talajvízszín ingadozását befolyásolják. Hogy a párolgás ezen a területen közvetlenül is befolyásolja-e a talajvízszín ingadozását, az határozottan nem állapítható meg, annál az érdekes ténynél fogva, mely szerint a terület mélyfekvésű részét vizet át nem bocsátó, vagy nehezen átbocsátó fedőréteg, jórészt szik, borítja, amelynek vastagsága kutak szerint változó 0.2—1.5 m-ig terjedőleg. Miután a fedőréteg kötött, nagyon kevés a lehetősége annak, hogy a fedőréteg alatti homokrétegből a víz párolgás révén megfogyjon. Hogy itt-ott talán repedések vannak a fedőrétegen ez a párolgást nem befolyásolja, mert a párolgás nagysága a párolgó felülettől függ, repedéseken át csak minimálisan párologhat el a víz. A talajvíznek magasságára még megjegyezzük, hogy dunai vízállási adatok alapján kitűnt, hogy a Duna vízállásának a talajvízszín ingadozására nincs érezhető befolyása, mert sokkal rövidebb tartamú a Duna árvize, semhogy a talajvizet felemelhesse, viszont alacsony dunai vízállások nincsenek hatással nagyobb távolságra a talajvízszín esésére. Az általános vonulási irány, mint említettük Kalocsa felé irányul, ezen kívül keresztirányú áramlások vannak, leginkább kelet-nyugati irányban a területet övező homokbuckák felől a terület mély részei felé. A területen át vett metszetek (3. ábra) felrajzolása mutatja, hogy a terület középső részén feltárt talajvíz magasabban fekvő homok-dombokról leszivárgó víz némi nyomás alatt áll, vagyis ezen a területen a fedőréteg alatt a talajvíz nyomás alatt mozog, tehát tágabb értelemben véve artézi jellegű.