Hidrológiai Közlöny 1933 (13. évfolyam)

Társulati ügyek

Társulati ügyek 135 Éppen tegnap jelent meg a 23963/1933 sz. miniszteri körrendelet az artézi kutakra vonatkozó rendelkezések részben való megváltoztatásáról. Ez a körültekintő, tanulmány-számba menő rendelet Bartmann Miklós miniszteri tanácsos úr gondos munkája és évtizedek hiányait fogja pótolni. A „Barlangvilág"-ban jelent meg Gebhardt Antal értekezése a mánfai barlang fiziográfiájáról, melyben többek között hosszú ideig tartó megfigyelések eredményeként a barlang levegő-hőmérsékletére, a levegő vízpárájára, a légáramlásra, a talaj hőmérsékletére, a barlang vizeinek a hőmérsékletére és a barlang állatvilágára vonatkozó adatokat közöl és a barlang vizeinek vegyelemzését is közli. Ugyanebben a folyóiratban Kadic Ottokár a várbeli pincebarlangok kutatásáról, a cserépfalusi Mussolini-barlangról és a szemlőhegyi barlang kutatásának eredményéről számol be, Szilády Zoltán pedig az Erdélyi Érchegység barlangjaihoz szolgáltat becses adatokat. Gebhardt Antal tagtársunknak a Magyar Tudományos Akadémia ülésén is bemutatták egyik dolgozatát, amelyből kitűnik, hogy évtizedeken át figyelte a Mecsek hegység forrásainak és patakjainak élővilágát és rendkívül értékes adatokat sikerült így összeállítania. A Földrajzi Közleményekben és a Vízügyi Közleményekben Szabó Károly a Velencei tó fizikai földrajzához szolgáltat adatokat. Ugyancsak a Vízügyi Közleményekben lát napvilágot Szilágyi Gyula munkája a szennyvízzel terhelt vízfolyások öntisztulásáról, Károlyi Sándor munkája a Fertő tanulmányozásának eredményeiről. A Természettudományi Közlönyben Kéz Andor a Zuider-Zee begátolását ismerteti, egy másik alkalommal pedig a Nilus öntözésrendszeréről ír. A pozsonyi Dunanyílás földrajzára vonatkozólag közöl becses adatokat Fodor Márta a Pedagógiai Szeminárium Hl. évfolyamában. A szegedi Rotary-Club előadássorozatban foglalkozott az Alföld problémáival. Ezeknek az előadásoknak majdnem mindegyike foglalkozott a vízügyek kérdésével is. Meg kell emlékeznünk arról is, hogy a Budapesti Egyetemi Túrista Egyesület a mult hóban rendezte meg az első magyar barlangkiállítást. Célja az volt, hogy a nagyközönség figyelmét felhívja a barlangkutatás sokoldalúságára. A több napig tartó kiállítás szép sikerrel járt. A külföldi testvéregyesületek közül a Deutsche Geologische Gesellschaft május havában 3 napos vízügyi kongresszust tartott, melyen közel 30 értékes megfigyeléseken alapuló, eredményekben gazdag előadás hangzott el a talajvizekkel, forrásokkal, a források radioaktivitásával, a geofizikai és elektromos vízvizsgálati módszerekkel, ivóvízvizsgálatokkal, a vizek kémiai összetételével és az általános vízügyi kérdésekkel kapcsolatban. Meg kell még említenem a Pávai Vajna Ferenc vezetésével végzett újabb debreceni sikeres mélyfúrást is, melynek a tudományos eredményen kívül Debrecen városa gyakorlati hasznát is fogja élvezni. Ugyanitt teszem szóvá, hogy igen eredményes munkát végez a Közegészségügyi Intézet is, ahol egyéb tudományos és gyakorlati kérdés szakszerű megoldása mellett az Intézet programmjának egyik pontjaként a legmesszebbmenő körültekintéssel gondoskodnak arról, hogy ivóvizeink kartotékszerűen fel legyenek dolgozva és hogy kisebb falvakban legalább egy, a nagyobbakban megfelelően több kifogástalan, évenkint legalább kétszer ellenőrzött vizű közkút legyen, amelyek vizét a lakosság járványos időben is nyugodtan ihatja. A hidrogeológiai viszonyok megismerését célzó helyszíni szemléket és a laboratóriumi vizsgálatokat igénylő fáradtságos munkákat Jendrassik Aladár, valamint Bolberitz Károly végzi. Mélyen tisztelt évzáró ülés! Szakosztályunknak jelenleg 3 tiszteleti, 18 alapító, 152 rendes és 17 előfizető tagja van, összesen 190. Ezenfelül 63 külföldi egyesülettel, illetőleg folyóirattal vagyunk csereviszonyban. Szakosztályunk tagjai közül az elmúlt évben kitüntetés érte Böhm Ferenc miniszteri tanácsost, aki több évtizeden át kifejtett szorgalmas és eredményes munkálkodásának elismeréséül a II. oszt. magyar érdemkeresztet kapta; Vendl Miklós főiskolai ny. r. tanár az V. fizetési osztály jellegét kapta; Pékár Dezső főgeológus-fizikust miniszteri tanácsossá, Pávai Vajna Ferenc c. főbányatanácsost tény-