Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Benda László dr.: Prehisztorikus lelőhelyek és a Duna árvízmagassága

Prehisztorikus lelőhelyek és a Duna árvízmagassága. Irta: Benda László dr. * 1 szövegközti képpel. KOQUTOVICZ KÁROLY dr. tanulmányozta a Tisza prehisztorikus vízállásai és az őskori telepek magassági viszonyai között az összefüggést. Vizsgálatai arra az eredményre vezettek, hogy az ősember azokat a helyeket választotta tanyahelyül, amelyek topográfiai viszonyaiknál fogva mentesek voltak a Tisza és mellékfolyói árvizétől. A szóbanforgó telephelyek leletei halásznépre engednek következtetni. Anélkül, hogy részletekbe boesájtkoznék, csupán megemlítem, hogy a fenti számítások eredményei csakis az őshalászok telephelyeire vonatkoznak és ezzel szemben a neolit kor földmíves kultúrája éppen a Tisza árvizei által látogatott területeken fejlődik ki. 1 (Szarvas, Szentes, Szeghalom, Szeged, Tószeg, Endrőd, Qyoma, stb.) i A Pénzeshegy lebontott oldala * helyeken őskori sírok. Kb. 4—6 m-el alább van az óholocén Duna árterének síkja. (Benda László dr. felvétele.) Hasonló célzattal tanulmány tárgyává tettem a pestmegyei Dunavölgy őskori telephelyeit és a neolit-, valamint a népvándorláskori temetkező hely

eket. Ásatásaim a következő eredményre vezettek: *) Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1930. évi február hó 26-i szakülésén.