Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Ismertetések - Bányai János: Adatok a hargita ásványvizek geológiájához. Ismerteti: Papp Ferenc dr.

ISMERTETÉSEK. Az 1929. év fontosabb hazai hidrológiai irodalma. Adatok a hargitai ásványvizek geologiájához. Irta: BÁNYAI JÁNOS, (Székely Nemzeti Emlékkönyv.) Szerző éles megfigyelőképességgel választja külön a Hargita külső zónájában feltörő gázos-, sós-kénes forrásokat a Hargita postvulkáni eredetű savanyúvizeitől, borvizeitől. A külső zóna forrásainak gázos felszálló vize a szarmata sós szintből ered, ezek a vulkáni utóhatásoktól függetlenek. Székelyudvarhely, Korond helységekben fakadnak ilyenek. Külön felhívja a figyelmet a gázos (kénhidrogénes) édesvizekre, amelyek Háromszék- és Csík megyékben ismeretesek s nézete szerint szintén nem függnek össze a Hargita vulkanizmusával. A gázos édesvizek a neokom kárpáti homokkő hasadékon jönnek a felszínre s szulfidokat tartalmazó márgákból erednek — eddig figyelmen kívül hagyták őket. A savanyúvizek között megkülönböztet: I. v a s d ú s-, II. f ö 1 d e s ásványvizeket s III. langyos forrásokat. I. A vasdús savanyúvizek között vannak teljesen élvezhetetlenek (Madarasi Hargitában szentsimoni „Aladár", tusnádfürdői „Tiszás" forrás stb.), míg mások alkalikus (bibarcfalvi Baross), földes-vasas összetételűek (felsőrákosi „Mária", a hargitaligeti „Hargita" forrás). Néha konyhasót is tartalmaznak (ilyen a Lövéte melletti B é 1 m e z ő f o r rás a), ehhez hasonlóak a torjai Büdös környékén fakadó sósborvizek, Málnásfürdőn a „Siculia" és „Mária" források. Ezek mind andeziton haladnak át, erősen átalakítva, elércesítve azokat. • II. A földes ásványvizekre mésztufalerakodások jellemzők. Ezek nemcsak a Hargitától távolabb, hanem a hegység „szívében" is előfordulnak. Legtöbb helyt kimutatható, hogy ezek az andezit alatti homokkövekből, márgákból táplálkoznak (tusnádfürdői „Főkút"). III. A langyos források a felső Olt szorosban fakadnak, pl. 20° C a Mogyorosi forrás, 23° C a Tusnádfürdői. E langyos források gejzírites-opálos, kövületgazdag lerakodásairól is megemlékezik. A Madarasi Hargita északi oldalán fakad a vidék leghidegebb forrása (5° C). Részben a mocsarak párolgásának tulajdonítja a vidék más hideg forrásainak alacsony hőmérsékletét. 9