Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Finály István dr.: A Magyar Alföld öntözéséről

A MAGYAR ALFÖLD ÖNTÖZÉSÉRŐL 109 900 mm-nél átlag 495 m

3/sec 2500 millió m

3 88.000 khold 1000 „ „ 640 „ 3200 „ 113.000 „ 1100 „ „ 790 „ 4000 „ 140.000 „ területet kellene feláldoznunk. Egybevetve azzal, hogy ma mintegy 1.000.000 khold a hasznavehetetlen szikes terület, a tározás nem mondható fantasztikus méretűnek, annál inkább, mert pl. Britindiában több mint 8.000.000 acres terület öntözésére tároznak „tank"-okban. Rá kell most röviden térnem arra, hogy miképpen vezethetjük ki a Dunából e vízmennyiségeket. Itt egyelőre részletesebb adatok híján olyan megoldásra kell gondolnunk, amely sem hidraulikailag, sem pedig technikailag nem kifogásolható, habár nem állíthatom, hogy nem fog ennél előnyösebb megoldásmód is kínálkozni, ha minden adat kéznél lesz. A vízkivételezésnek ez a módja az, hogy a lehető legnagyobb hosszban, tehát az egész hozzáférhető Dunaszakaszon, amely mintegy 100 km hosszú, elosztva vegyük ki a vizet és pedig a Dunaparton épített szivattyútelepekkel, amelyek mindjárt az elosztócsatornákba nyomják a vizet. Ezek a csatornák fagymentesen a föld alá helyzeti vasbetétes betoncsatornák, amelyek a belső nyomást felvehetik oly mértékben, amint azt a felemelendő víz, illetőleg terep (csőellenállás stb.) megkívánja. Úgy gondolom, hogy szkemátikusan mintegy 100 szivattyútelep, tehát km

2-ként egy-egy és 100 pár főcsatorna létesülne, minden szivattyútelep kétkét csatornát látna el vízzel. A csatornák megosztását egyfelől a méretek, másfelől pedig bizonyos biztossági feltételek kívánják meg. Egy-egy szivattyútelep tehát 800 mm egyenérték biztosításánál 350:100"=3'5 m

3/sec vizet emelne ki, illetőleg egy-egy csatorna 1'75 m

3/sec vizet szállítana, míg e számok 900 mm-nél 4'95 és 2475, 1000 mm-nél 6 40 és 320, 1100 mm-nél 7'90 és 395. Azonban mind a szivattyútelepeknek mind pedig a csatornáknak kell bírniok azt a vizet is, amely a Duna maximális árvizeiből vezetendő ki. Ez a maximum természetesen független attól, hogy összesen mennyi vizet veszünk ki a Dunából s így minden esetre (800— 1100) változatlan. E maxim umról képet kapunk, ha alapul vesszük a Duna normális árvizét 6000 m

3/sec-mal. Ennek és a hajózási víznek különbözete kereken 4800 m

3/sec s ennek 100-ad része, tehát 48 m

3/sec az a vízmennyiség amelyet egy-egy szivattyútelep kell, hogy időszakonként kiemelhessen. Egyegy csatorna pedig ennek felét, vagyis 24 m

3/sec-ot kell, hogy szállíthassonA Dunából kiemelt víz felemelése szempontjából lássuk most az alapul vett terület magassági viszonyait. E szempontból e területet két főrészre kell osztanunk. Először arra a területre, amely a Duna és a Duna-Tisza vízválasztója között fekszik. Ez a terület mintegy közvetlenül kapja vizét a Dunából sígy e vizet a tényleges terepmagasságra kell általánosságban felemelni. A második terület a vízválasztón túli rész, röviden a Tiszavölgy, amelyre a vizet ilymódon csak a vízválasztón át tudjuk