Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Emszt Kálmán dr.:Harkányi hévforrások újabb chemiai elemzése

HARKÁNYI HÉVFORRÁSOK ÚJABB CHEMIAI ELEMZÉSE. Irta: EMSZT KÁLMÁN dr.* A harkányi kéntartalmú gyógyforrást, mely a község déli részén fakad, 1823-ban, a község melletti mocsarak lecsapolásakor fedezték fel. A munkások ugyanis a lecsapolási árok ásásánál azt tapasztalták, hogy az árok vize meleg, sőt némely helyen oly hőmérsékletű, hogy abban dolgozni nem lehetett. Egyikük, kinek fájdalmas daganat volt a lábán, munkaközben azt vette észre, hogy lábbaja a meleg vízben enyhül, sőt huzamosabb ideig dolgozva a vízben teljesen meggyógyult. E hír hamarosan elterjedt s a környékbeli népek, mint gyógyerejü forrást ezidőtől használták. A lecsapolás után a forrást a birtok akkori tulajdonosa, gróf BATTHYÁNY ANTAL, kitisztíttatta, kútba foglaltatta s fürdőházat építtetett. Úgy látszik, hogy a kút mélyítésénél nem mehettek el a vizet záró agyagrétegig, mert a kútban lévő forrásvíz néhány év után elapadt s pár ölnyi távolságban újra előtört. A forrás elapadása és újból más helyen való előtörése 25 év alatt mintegy ötször ismétlődött meg, míg végre a forrás állandóvá tételének tanulmányozásával ZSIGMONDY VILMOS-t bízták meg. ZSIQMONDY az 1866. év nyarán egy kísérleti fúrást végzett 34*77 m mélységig. E kísérleti fúrás alapján megállapította azt, hogy a forrás a felszökő meleg forrásokhoz tartozik s állandósítható. Az előmunkálatok után 1866. őszén fúrta meg a ma is működő régi forrást, mely 3777 m mély s naponta 44.000 akó 62"5° C meleg vizet ad. A harmadik fúrásra ZSIGMONDY 1887. év tavaszán kapott megbízást, e fúrás 477 m mély s a feljegyzés szerint naponta 1065 6 hl 63-7° C hőmérsékletű vizet ad. E két fúrás forrása látja el vízzel a telep fürdőházait és a legújabban épített uszodát. ZSIGMONDY harmadik forrása az új forrás, mely mintegy IV2 m-rel fekszik magasabban a réginél lehűtés végett egy nagy nyitott medencébe folyik — így a lehűlt forrásvízzel történik a fürdőben a gyógyvíz kellő hőmérsékletre való lehűtése. A forrás geologiai viszonyai

1 ifj. LÓCZY LAJOS legújabb felvételei szerint a diluviális Dráva lerakódásait képviselik. Ezek az ártézi lerakódások a fürdő környékén a régebbi képződményeket teljesen eltakarják, úgy hogy a gyógyforrásokat létrehozó törésvonalrendszer pontosan nem nyomozható ki. A siklósi forrásokat tanulmányozva azonnal szembetűnik az a tény, hogy ezek * Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hydrologiai Szakosztályának 1928. január 18-án tartott évzáró ülésén. 1 ROZLOZSNIK P. geologiai szakvéleményéből.