Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pávai Vajna Ferenc dr.: Magyarország hévvizei. Lehet-e Budapestből fürdőváros?

MAQYARORSZÁQ HÉVVIZEI 21 bomlási termékei) megakadályozzák további leszivárgásában, sőt felfelé hajtják. Az ilyen mélyre behatoló felszíni víz már szemben találhatja magát a mélyből jövő mélységi vízzel és azzal keveredve, annak sóoldatait hígítja, de hőmérsékletét lényegesen nem csökkenti. Ezek a gőzös, gázos forró sósvizek a porozus rétegek mentén, s a nyomás által a kevésbbé porozusokon is áthajtva a redők tengelyére, s még inkább boltozatok, brachyantiklinálisok centruma felé nyomulnak s a felszínig jutva és elpárologva szikeseket képeznek. De ha ott eléggé tömött és elég vastag fedőagyag, vagy márgaréteg complexum megakadályozza a további felfelé haladásban, meggyüiemkednek, nyomás alatt felhalmozódnak. Az ilyen helyen megfúrva, a nyomás alól felszabaduló gőzök és gázok tetemesen felszín fölé lökik az abnormisan sós, bitumenes ásványvizet, amint azt Hajdúszoboszlón látjuk. Erről a vízről már nem tudjuk megmondani, hogy mennyi benne a mélységből és mennyi a felszínről származó víz, de mindenesetre mindkét rezervoirja olyan bő, hogy kiapadástól nem kell tartanunk és bátran x-szer megcsapolhatjuk. A redőkön és boltozatokon a felgyülemlő vízből rendre annyi gáz válhatik szabaddá, hogy az fokozatosan visszaszorítja a rétegek redőszárnyi részébe a vizet, s annak helyét tisztán a gáz foglalja el úgy, hogy ott tiszta, vízmentes, úgynevezett szárazgázt találunk, mint Kissármáson és Erdély más területein, vagy Pensylvánia híres gázkútjaiban. Ugyanez áll más bitumenekre, s így a földolajfélékre is. így kapjuk az olajkutakat! A föld és kőzetrétegek mineműsége, porozítása és a különböző rétegekben cirkuláló vizes oldatok összetétele szerint rendeződnek el, azután látszólag egészen érthetetlenül az édes, sós, hideg és melegvíz, s a különböző gáz és olaj színtájak sokszor a legkülönbözőbb egymással váltakozó kombinációban. Ezért tódulnak sok helyen a kimerülő földgáz- és petróleumkutakba aránylag meleg sósvizek. Látjuk tehát, hogy a Magyar-H orvát medencében indokolt és van is sok ásványos hévvíz, s annak tárolása, bányászása és minden irányú kihasználása nagyjelentőségű nemzetgazdasági feladatunk. A forró vizek hőenergiája, az azokban oldott sók és elnyelt gázok mind olyan javak, amelyek felett indole n sül tovább nem szabad elhaladnunk, hanem mint józan és okos nemzetgazdászok gyümölcsözően ki kell használnunk annál is inkább, mert nem sok válogatni valónk van abban, hogy miből éljünk meg? Tercier medencénk ezen a téren a legszebb reményekre jogosít fel. Vájjon hogy állunk a hegységeinkkel, elsősorban azokkal, amelyeket még Trianon meghagyott számunkra? Azt kell mondanom, hiszen ott is láttunk hévforrásokat, hogy nem rosszabbul, mint amazzal. Azok sem egyebek, mint a tercier medence nagyobb secundair medencéinek peremi és belső redőrészei, amelyekre részben legalább mindaz áll, amit eddig mondottam. A lesülyedt medencerészek oldalba lökték,