43. Hídmérnöki konferencia. Szekszárd, 2002.
Tartalomjegyzék
6. HÍDŰSZTATÁSOK A hídrészeket a Duna 1638,00 fkm szelvényéből az 1499,00 fkm szelvénybe kell szállítani, azaz 139 km vízi szállításra van szükség. Tekintettel a híd 66-120 m közötti hosszméreteire, nyilvánvaló volt, hogy annak átvezetésére az útközben lévő két Duna-híd alatt (Hárosi és a dunaföldvári) folyásiránnyal párhuzamos hídhelyzetben van lehetőség. Az előzetes terveink során a hidak közötti szabad Duna-szakaszokon - hasonlóan az esztergomi Mária Valéria Duna-híd úsztatási alakzatához - a hidat folyásirányra merőlegesen elhelyezve, az emelőbárkákat pedig „hajós hagyományok szerint" folyásiránnyal párhuzamosan" utaztattuk volna. Mivel a hidak alatt a szállítmányt csak 90 fokkal elforgatva volt/van esély az áthajózásra, a szükséges átfordítást a hidak felett, biztonságos távolságban terveztük, majd azt követően újra visszafordítottuk volna normál állapotba. Az emelő bárkák 80 m-es hossza - „kis gázzal és nagy jóindulattal" gyakorlatilag minden vízállás tartományban lehetővé teszi a mederpillérek közötti áthajózást. Az előkészítési munkák előre haladásával, szállítás-ütemezési, célszerűségi és „innovációs hajlamunk segítségével" navigációs biztonsági okokból alakult ki a ténylegesen végrehajtott változat. A módszer lényege a hidak alatti alakzat állandósítása az egész úsztatási időszakra, persze emiatt jelentős műszaki és gazdasági jellegű kiegészítő, módosító intézkedésekre is szükség volt. Ilyenek voltak az alábbiak: • További két db bárka beépítése az alakzatba a vontatóhajó rácsatolásának megoldása érdekében. • Az eredetileg tervezett géphajók teljesítményének szükségszerű megnövelése/kiváltása a módosított alakzat formája és annak úszáshelyzete(i) miatt. (az eredeti alakzattal az úsztatás kevesebb bárkával, kisebb géperővel lett volna végrehajtható, de hosszabb idő alatt, s több kockázattal járó manőver kényszerű végrehajtásával a hidak környezetében, a hajóforgalom nagyobb mértékű korlátozásával) • A szállítmány vezérgépeként tervezett Clark Ádám úszódaru tolóhajó szerephez jutott, melyhez új pozíciót kellett számára találni az úsztatási alakzatban. • Meg kellett ilL lehetett változtatni az utazási tervet is, vagyis a hidak alatt „hegymenetnek álcázott ereszkedés", a további nyílt Duna szakaszokon pedig „teljes gázzal előre" volt a jelszó. A rundókat (vagyis a 180 fokos fordulatokat) emiatt hajtjuk végre, de látványnak sem rossz... Az úsztatás indítása előtt tehát az alakzat még a csepeli előszerelő terület mellett 90 fokkal befordításra került. A tényleges indítási napon az említett két kiegészítő bárka került beállításra a folyásirányra merőlegesen álló emelőbarkákra eresztve, vagyis a konzolosan előrenyúló hídrész alatt és rögzítve egymás mellett. E megoldással lett biztosítva a vontatókötelek stabil kiadása az alakzatra. Tekintettel arra, hogy az úsztatás során jelentkező erőhatások minden irányból való kezelésére fel kellett készülni, az egyes bárkák egymáshoz is rögzítő kötelekkel lettek stabilizálva a híd és a bárkák helyzetét pozicionáló ferde rögzítő köteleken kívül. 82
