Dr. Domanovszky Sándor: A magyarországi közúti Duna-hidak acél felszerkezeteinek története. Különlenyomat a 40. Hídmérnöki Konferencia előadásainak kiadványából (2000

A gyártási munkákat 1993 tavaszán kezdték. Az első szerelési egységet ugyanaz év december 7-én helyezték el a pesti oldalon kiépített behúzó állványra. A szabad szerelés - nyílásonként 2-2 járom segítségével - Buda felé haladt, majd, az ottani parti nyílás elkészülte után, az utolsó tag beemelésére 1995. május 18-án került sor (23. kép). A hidat 1995. október 30-án adták át a forgalomnak. A szerelést Pintyőke Károly és Gáli Endre irányították. A Hárosi M0 híd Az M0 autópálya-gyűrű Dunán történő átvezetését szolgáló híd 770 m hosszú, három egymást követő folytatólagos gerendaszerkezet, szekrényes keresztmetszettel, párhuzamos övű, ferde főtartókkal, együttdolgozó feszített vasbeton pályalemezzel. A két szélső nyílás támaszköze 3x73,5 m, a mederhídé 3x108,5 m. A híd szélessége 22,0 m, az egyik oldalon 3,3 m-es, a másikon 1,2 m-es gyalogjáróval, középütt 17,6 m-es kocsipályával. A beépített acélanyag tömege 4420 t, minősége az MSZ 6280-82 szerinti 37 C, 52 C, 52 D. A híd tervei - dr. Sigrai Tibor irodaigazgató irányításával - az UVATERV-ben készültek. Hazánkban az acél-vasbeton együttdolgoztatására ennél a hídnál kerültek első ízben alkalmazásra az un. „fejescsap^-ok. (Korábban ezt a feladatot - a nálunk jelentősen olcsóbb - felhegesztett kengyelekkel oldották meg.) Az acélszerkezet 1988-ban megkezdett gyártását-szerelését a Ganz Acélszerkezeti Vállalat végezte. A budapesti gyárban elkészült szállítási egységeket a lágymányosi telepen - szakaszonként - előszerelték, majd uszályon a helyszínre vitték. Ott a Csepel-szigeti ártéri oldalon kezdtek, majd a jobb parti híd, végül a mederhíd következett Csepel irányába haladva. A teljes keresztmetszetű egységeket a Clark Ádám úszódaru emelte be, de mivel az csak a folyómederben tudott mozogni, az ártéri hidakat szakaszosan - segédjármokon kellett a helyükre húzni. Ezt a munkát - Pintyőke Károly és Gáli Endre vezetésével - 1988 közepén kezdték és 10 hónap alatt végezték el (25. kép). A vasbeton pályalemez - Hídépítő Vállalat részéről történő - elkészítése után (a tervező által pontosan meghatározott terv, ill. elvégzett számítások szerint) 0,35-1,0 m-es támaszpontsüllyesztésekkel kellett a betonba nyomófeszültséget vinni. Ez meglehetősen hosszadalmas, és nem teljes sikerrel járó műveletsor volt: ugyanis a híd nem egészen az elvárások szerinti alakot vette fel (26. kép). A hidat a hozzátartozó úthálózattal 1990. november 16-án adták át a forgalomnak. A dunaföldvári híd A négynyílású, alsópályás folytatólagos, szimmetrikus rácsozású gerendahídként kialakított 109,4+2x136,8 + 109,4 m támaszközű, 493,4 m hosszú Duna-hidat - a zártkörű pályázatot megnyerő - dr. Kossalka János műegyetemi tanár, a 80 m támaszközű alsópályás, rácsos Holt-Duna-hidat a MAVAG tervezte. A kocsipálya 5,5 m, a konzolokon nyugvó gyalogjárdák 1,5 m szélesek. A felszerkezet tömege 2620 t, anyagának minősége A 50.35.21 szilíciumacél volt. 17