36. Hídmérnöki konferencia. Gyula, 1995.

Tartalomjegyzék

Gondot jelent a műemlék vagy műemlék jellegű hidakon a közművek átvezetése. Ma nincs módja a közútkezelőnek a közműtulajdonosokat arra kötelezni, hogy ezekről a hidakról levegye vagy áthelyezze a nagy átmérőjű gáz- és egyéb csöveket, pedig rendkívül rontják a hidak esztétikai megjelenését és zavarják a fenntartási munkákat. Módot kell találni arra, hogy a tulajdonosokat kötelezni lehessen bizonyos munkák elvégzésére. A gyomai Holt-Körös-híd felújításáról szólt a továbbiakban. Az évek folyamán az átalakítások megváltoztatták a híd eredeti képét. Azt a gyakorlatot követték az igazgatóságnál, hogy megkeresték a híd eredeti állapotát mutató képeslapot és a híd terveit. Ezek alapján igyekeztek az eredeti állapotnak megfelelően felújítani a hidat. Ezek a műszaki emlékek igazán megérdemelnek annyit, hogy az eredeti állapotot és a létrehozóik emlékét is megőrizzük. Minden ilyen új felújításnál egy kis emléktáblát helyeznek el, melyen a híd és a felújítás résztvevőit, évszámát megörökítik. Még egy gond, ami a megyében előtérbe került: a téglaboltozatok vakolatának javítása. dr. Tóth Ernő reagált az elhangzottakra: A közművek problémája valóban nagyon égető, de nemcsak a boltozatoknál. A közúti igazgatóságok a Közúti Főosztály rendeletére jelenleg felmérik a közműveket többezer hídnál. Sok közmű van, melyekről van tudomásunk, de a kezelők változtak és sajnos ezeknél a fenntartás állapota nagyon sok helyen bizony kívánnivalót hagy maga után. Teljesen értelmetlen és indokolatlan egy 3-4 méter nyílású hídra bármilyen vezetéket felakasztani. Sajnos, ami már ott van, annak az eltávolítása elég nehéz lesz. Újak elhelyezését azonban csak rendkívül indokolt esetben szabad megengedni. Megemlítette, hogy a gyomai hídnál a felújítás után színvonalas képzőművészeti alkotást, a hidak védőszentjének a szobrát is elhelyezték. Jó példaként kiemelte, hogy Békés megyében példás társadalmi összefogással felújították a földúton álló és ezért különösen veszélyeztetett békéssámsoni hidat. A közúti igazgatóságok a közelmúltban felmérték a közutak melletti emlékhelyeket, szobrokat, régi műtárgyakat. Érdemes lenne a felmérést kiterjeszteni felhagyott utakra, elhagyott hidakra, amennyit lehet, ezekből meg kell menteni. Sajnos a Heves megyében lévő értékes boltozatokról Szerencsi Gábor akadályoztatása miatt kellő részletességgel nem volt szó, csak egy híd felújításáról. Németh István (TETA) a tarnamérai öreg Tarna-híd felújításáról adott tájékoztatót. A felújításnak Zsámboki Gábor volt a tervezője. Az 1813-ban épült kétnyílású boltozat állapota a felmérés szerint igen rossz volt. A köveket legalább 50 százalékban egyenként ki kellett volna alulról cserélni és új kővel pótolni. Ez eleve gazdaságtalannak tűnt, jó megoldásnak a lőttbetonos erősítés látszott. Ezt a tervet az országos Műemlékvédelmi Hivatal nem fogadta el két okból. Az egyik indok az volt, hogy a tervezett betonréteg alatt a kő mállása ebben a be11