Karoliny Márton: Vas megye közútjainak története a Borostyánkő úttol az E-65 Európa útig. (Budapest, 1987)

A magyar államalapítás korszaka

A MAGYAR ÁLLAMALAPÍTÁS KORSZAKA A magyar honfoglalást - Anonymus szerint — a Kárpátok hágóin át útépítés segítette. Halics vezére kétezer nyilast és háromezer parasztot adott a magyarok mellé, hogy azok előttük járva a havas erdőn át, a Hungi (Ung) határig utat készítsenek. Árpád vezér a Csepel-szigetről elindulva három seregével 896-ban Vasvárig tört előre. A várat bevette, majd Kőszegig nyomult tovább, ahol Zsolt vezér az ország védelmére várat építtetett. Ö nevezte el Kőszegnek. Egy jóval későbbi, 1236-ból származó oklevélben az akkori helyesírással szerepel: „cadit in viam Chuzegh", vagyis ,,a kőszegi útba csatlakozik". A Dunántúlra behatoló magyarok a Rába völgyében fennmaradt falvakban érintkeztek először keresztényekkel. Itt ismerték meg a kereszténységet, itt találkoztak először a nyugati civilizációval. Gyepű terület A meghódított területek határvédelme a gyepű elve rendszerére támaszkodott. Nyugaton gyepű elve volt az Ennstől a Bécsi erdőig, terjedő, akkor lakatlan terület. Ezt később fokozatosan feladták és a Lapincs folyó mentén alakult ki a később gyakran vitatott államhatár. Ennek védelmére telepítették az Őrségeket. Felsőőr, Vörösvár, Herényőr, Gyepűfüzes, Gasztony és Csákány az ezekből fejlődött középkori, ma is meglevő helységek. Útvonalak az államalapításkor A Duna és a Dráva völgyét összekötő ősi út északi végén alakult ki a Porta Hungarorum, a „magyarok kapuja" Dévény és a Fertő*tó között. Déli végének folytatása a Strata Ungarorum, a magyarok felvonulási útja Itália felé. A belső kereskedelem már a fejedelmek korában kifejlődött. A só és a vas ismét Erdély felől érkezett, nyugatról iparcikkeket árusító kereskedők karavánjai járták az országot a terep közlekedésre alkalmas útvonalain. Ekkor indult a vaskohászat a későbbi Vas vármegye területén. Több helyen találtak és termeltek gyepvasércet és barna vasércet, limonitot. Tömörd, Cilény, Rednek volt vasverő szék, Vasváron pedig vasraktár működött abban az időben. 24