Török Tibor: Mérföldkő. Harmincöt éve a Vas megyei utakért. (Szombathely, 2002)

Az út kezdetén

AZ UT KEZDETEN kapcsolódó állomások is: Katafánál a dombon egy erőd vigyázta a rábai átkelőt, Sorokpolánynál, illetve Nemescsónál tártak fel még állomáshelyet. Savaria keleti főútja a mai Sági utca vonalán „indult" el a néhai coloniából, Sárvártól északra érte el a Rábát, ahol kettéágazott Arrabona (Győr) és Aquincum (Óbuda felé). A régészek az utóbbihoz tartozó hidat is feltárták, alig Római korból származó oltárkő az utak, utazók istenének tiszteletére 10 hetvenméternyire a sárvári vasúti hídtól. Az ókori várost érintette a Galliát KisÁzsiával összekötő, délkelet-északnyugat irányú út is, amely a várostól délre kapcsolódott a Borostyánkő úthoz. A történészek kutatásai szerint - bár az ókori leírások nem emlékeznek meg róla, ami mindösszesen annyit jelent, hogy nem játszott sem katonai, sem pedig közigazgatási szerepet - Savariából minden bizonynyal nyugat felé is vezetett út. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a colonia nyugati részén találták az egyetlen olyan mérföldkövet, amely j 10 "$*. a várost név szerint is említi. Felső-Pannónia legrégibb útjelzőjét Krisztus után 131-132-ben állították, Hadrianus császár uralkodása idején. A mérföldkő a II. világháborúig a vépi kastély kertjében állt. Eredeti helye nem meghatározható, ám nagy valószínűség szerint a kisebb jelentőségű, a Szombathelyről nyugat felé vezető út mellől származik. Róma után A népvándorlás korában Pannónia egyre inkább kikerült a Római Birodalom érdekköréből, ám a Borostyánkő út jelentősége nem csökkent. A 4-5. században a tartomány egyre inkább elszigetelődött a délebbre fekvő területektől, az egyetlen kapcsot a meglévő útvonal jelentette. A régészeti adatok arra utalnak, hogy a városban és környékén élő római lakosság története a 370-es évektől kezdve nehezen rekonstruálható, ám nem jelenti azt, hogy a 4. század végére a római civilizáció eltűnt volna a térségből. A kettészakadt nagyhatalom nyugati felének császára 455-ben tett egy kísérletet a tartomány visszaszerzésére, és bár sikerrel járt, nem maradt elegendő ereje, hogy a római közigazgatást helyreállítsa. írásos emlékek szerint 456. szeptember 7-én földrengés döntötte romba a várost - a legújabb, szeizmológiai vizsgálatok azonban nem igazolták, hogy ilyen katasztrófa érte volna a várost. Minden bizonynyal arról van szó, hogy a csökkenő népességű, központi irányítás és pénzek híján egyre pusztuló Savaria „elvesztésére" született valamiféle magyarázat a kortársakban. Pannónia valamikor a 430-as években került hun fennhatóság alá, és a megszálló csapatok nagy valószínűség szerint ellenőrizték a Borostyánkő út forgalmát és kereskedelmét is. A hunok után az írott forrásokból eltűnik Savaria neve, és csak