Török Tibor: Mérföldkő. Harmincöt éve a Vas megyei utakért. (Szombathely, 2002)

Az út kezdetén

AZ UT KEZDETEN kapcsolódó állomások is: Katafánál a dombon egy erőd vigyázta a rábai átke­lőt, Sorokpolánynál, illetve Nemescsónál tártak fel még állomáshelyet. Savaria keleti főútja a mai Sági utca vonalán „indult" el a néhai coloniából, Sár­vártól északra érte el a Rábát, ahol kettéága­zott Arrabona (Győr) és Aquincum (Óbuda felé). A régészek az utóbbihoz tartozó hidat is feltár­ták, alig Római korból szár­mazó oltárkő az utak, utazók istené­nek tiszteletére 10 hetvenméternyire a sárvári vasúti hídtól. Az ókori várost érintette a Galliát Kis­Ázsiával összekötő, délkelet-északnyu­gat irányú út is, amely a várostól délre kapcsolódott a Borostyánkő úthoz. A tör­ténészek kutatásai szerint - bár az ókori leírások nem emlékeznek meg róla, ami mindösszesen annyit jelent, hogy nem ját­szott sem katonai, sem pedig közigazga­tási szerepet - Savariából minden bizony­nyal nyugat felé is vezetett út. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a colonia nyugati részén találták az egyetlen olyan mérföldkövet, amely j 10 "$*. a várost név szerint is említi. Felső-Pan­nónia legrégibb útjelzőjét Krisztus után 131-132-ben állították, Hadrianus csá­szár uralkodása idején. A mérföldkő a II. világháborúig a vépi kastély kertjé­ben állt. Eredeti helye nem meghatá­rozható, ám nagy valószínűség szerint a kisebb jelentőségű, a Szombathelyről nyugat felé vezető út mellől származik. Róma után A népvándorlás korában Pannónia egyre inkább kikerült a Római Birodalom érdekköréből, ám a Borostyánkő út jelen­tősége nem csökkent. A 4-5. században a tartomány egyre inkább elszigetelődött a délebbre fekvő területektől, az egyet­len kapcsot a meglévő útvonal jelentette. A régészeti adatok arra utalnak, hogy a városban és környékén élő római lakos­ság története a 370-es évektől kezdve nehezen rekonstruálható, ám nem jelenti azt, hogy a 4. század végére a római civi­lizáció eltűnt volna a térségből. A ket­tészakadt nagyhatalom nyugati felének császára 455-ben tett egy kísérletet a tar­tomány visszaszerzésére, és bár sikerrel járt, nem maradt elegendő ereje, hogy a római közigazgatást helyreállítsa. írásos emlékek szerint 456. szeptember 7-én földrengés döntötte romba a várost - a legújabb, szeizmológiai vizsgálatok azon­ban nem igazolták, hogy ilyen kataszt­rófa érte volna a várost. Minden bizony­nyal arról van szó, hogy a csökkenő népességű, központi irányítás és pénzek híján egyre pusztuló Savaria „elveszté­sére" született valamiféle magyarázat a kortársakban. Pannónia valamikor a 430-as években került hun fennhatóság alá, és a megszálló csapatok nagy valószínűség szerint ellen­őrizték a Borostyánkő út forgalmát és kereskedelmét is. A hunok után az írott forrásokból eltűnik Savaria neve, és csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom