Győr-Sopron megyei utak története (GYőr, 1987)

Budapest-Bécs állami út első korszerűsítése 1928–31

A BUDAPEST-BÉCSI ÁLLAMI ÚT ELSŐ KORSZERŰSÍTÉSE 1928-1931. 1927-ben elkészült a budapest-bécsi út Tát-Nyerges­újfalu közötti 3,0 km hosszú egyenes szakasza 6,0 méter széles betonburkolattal, ahol kihasználták a kedvező helyi viszonyokat. Itt ismételten gyorsasági autóverse­nyeket rendeztek, ahol több külföldi versenyző állított fel gyorsasági világrekordot. Ennek eredménye lett, hogy az E—5-ös európai főutat hazánkon keresztül vezették és az idegenforgalom is megindult. A gépjármű forgalom élénkülése az 1. sz. főút korszerűsítését sürgette. Az anyagi lehetőségek és a harmadik országos forgalom­számlálás alapján akorszerűsítést a Minisztérium két ütemben kívánta végrehajtani. I. ÜTEM: A Budapest—Győr közötti útszakasz elkészí­tése végleges jelleggel, kisebb-nagyobb korrekciókkal, ívek enyhítésével és az ácsi nagyobb korrekcióval, amikor a MÁV kettős- és a cukorgyár iparvágányának kikerülésével, rövidült is az út ezen szakasza. A megyehatártól Győr város határáig 6,0 méter széles „Bitumac" burkolattal, Gönyű község átkelési szakasza 6,0 méter széles és kiskő-burkolattal készült. A mellékelt kép Gönyű község átkelési szakaszát mutat­ja, a kiskő-burkolat szegélye készen van. Jobb oldalon a Duna M. F. T. R. gönyűi hajóállomáson a régi lapátos gőzhajó (Greifenstein), mely Győr—Gönyű között közle­kedett. Az út Gönyűtől a régi nyomvonalon, a Duna töltésen vezet nagyobbrészt Győrig. Győr városánál vonalvezetés változás történt, mert az állami utat a régi utasítás szerint a lehető legrövidebb vonalon kellett vezetni, tehát az Árpád'úton, a Munkácsi utcán jobbra fordulva, Újvárosban a Kossuth Lajos utcán át a bécsi vámig. Győr városa 1930-ig a volt Vásártér északi oldalát nagy­városi módon több emeletes házzal, két szállodával, ét­termekkel építette ki. A főút 14 méter széles kiemelt szegélyekkel ellátott öntött aszfalt, illetve a két szélén fej kő burkolattal készült el. A Kossuth Lajos utcát (12 m-re) hasonlóképpen készítették. A csatornázást az Árpád úton és Újvárosban is elvégezték. A Munkácsi utca végén lévő Rába-Jármosfa hídon csak gyalogos és kézi kocsi közlekedhetett, ezért a forgalmat a Rába jobb partján először a Fürst Sándor utcán át a Rába sétatéri acélhidakon át vezették a Kossuth utcára, majd a rövidebb Aradi Vértanúk útját vette igénybe a közlekedés, egészen az 1934. évben elkészített első he­gesztett acélhíd építéséig. Ez a híd volt az országban az első hegesztett acélhíd, melyet a Győri Magyar Vagon és Gépgyár Hídosztálya készített és Lengyel József, a híd­osztály vezetője tervezett. 1934-ben a híd környékét rendezték és kiskőburkolatot kapott. A háborús esemé­nyek következtében 1945-ben felrobbantották. Az 1. számú főutat Győr város külsőségi szakaszán a Kossuth Lajos utcától a bécsi vámig kiskő, a vámtól a megyehatárig öntöttaszfalt burkolattal építették meg. A külsőségi szakasz 5,5 méter szélességgel való készítése nem csak gazdasági okok miatt, hanem az 1924—1925 évek alatt a „london—konstantinápolyi nemzetközi táv­beszélő kábel" útpadkába helyezése miatt is történt. A II. ÜTEM az 1931. év végére készült el. Nagy ered­mény volt ez, mert az idegenforgalom növekedésére való tekintettel be lehetett jelenteni a kiépített út alapján a jogos igényt az E—5 jelű európai főútra. Az 1933. évben a Dr. Barry bécsi cég 30 főt befogadó autóbuszjáratot indított naponta Bécs—Budapest—Bécs viszonylatában. E járatnak közbeeső állomásai is voltak. Oroszvár, Bezenye, Magyaróvár, Mosón, Kimle, Ötte­vény, Győr és Gönyű. Rendszerint egy-egy étterem vagy vendéglőnél kis piros-fehér-zöld zászlóval kellett a fel­szállás igényét jelezni, és ha lehetett, még pótüléssel is felvették az utazni szándékozót. Győr városában a KI­OSZK Kávéháznál állandó megállóhely volt 15 perces idővel, egy-egy feketekávé, uzsonna erejéig. Később már 2-2 járat is ment naponta. A külső és belső forgalom növekedését jelezte az a jelenség, hogy külföldi benzint áruló cégek benzinkutak felállítását kérték és kapták meg kijelölt helyeken, Oroszvárott, Magyaróvárott, Mosonban, Öttevényen, Győrben több kút is készült. Gönyűn acélhordókban mérték a benzint. Az 1934. évben megtörténik az ország „Főúthálózatá­nak" - útjainak - kijelölése 9800 km hosszban I—II. és III. rendű főutakra. Budapest—Bécs között közlekedő Mavart-Mercedes autóbusz 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom