Győr-Sopron megyei utak története (GYőr, 1987)

Az utak újjárendezése

AZ UTAK ÚJJÁRENDEZÉSE Sopronban 1715-ben közpénztárt kívántak alapítani s abból „ÁLLADALMI UTAKAT" szándékoztak építeni. A javaslatot az országgyűlés elvetette, mert a „Rendek"-re újabb terhet jelentett volna. 1723-ban III. Károly (1711-1740) király alatt megalakították a „M. KIR. HELYTARTÓ TANÁCSOT", melynek műszaki hivatalában magyar mérnökök is tevékenykedtek. Mária Terézia (1740—1780) alatt az utak állapota nem javult. Ekkoriban jelent meg a társaskocsi, a „delizsánsz" vagy batár. Kocsisának kürtje volt és annak jelére a szekérnek az útról le kellett térni. II. József császár a postahivatalokban magyar kisnemeseket alkalmazott. Az országban járva 1786-ban új postaigazgatóságokat szervezett: Buda, Pozsony, Kassa, Temesvár, Zimony, Kőszeg, Várasd és Eszék városokban. 1784-ben a Helytartótanács útján elrendeli a Mosón— Sopron, Sopron—Bécsújhely és Vimpácz—Sopron—Kőszeg— Varasdi utak kiépítését. II. József Budán megalapította a „Mérnökképző Intézethet. Az utak állapota tovább romlott. Fenntartásuk a főszolgabírák felügyelete alatt „robottal" történt. A járművek száma és súlyossága is megnövekedett. A postakocsik már nem csak személyt, csomagot, hanem pénzt is szállítottak. A vasperemes (ráfos) társaskocsik az útpályát nagyon igénybe vették. Útburkolat nincs, a gödörkavicsos pálya esős időben alig használható. 1791-ben az országgyűlés az országos úthálózat vizsgálatát rendelte el. Három vármegyénkről 1790-1804 között külön-külön térképet készítenek és ezeket szokás szerint egy gazdag főúrnak ajánlották fel. Térképeinket „Méltóságos Gróf Festetich György ő nagyságának hazafiúi igyekezetek tartható Előmozdítójának" ajánlják a szerzők. Győr megye legforgalmasabb és legfontosabb útja a „Buda—bécsi" út volt. Rajta szállították a császári seregek és Bécs számára az élelmiszereket, a balkáni termékeket és a sót. Itt ment a császári parancsokkal a budai Helytartótanácshoz a delizsánsz, Ofyőr megye volt az ország egyik legkisebb és legszegényebb megyéje. A sok ár- és belvíz is állandóan pusztította. Az 1806. évi katonai esztendőre megszavazott 28 000 Ftból utak-hidak karbantartására 2000 Ft jutott (7,15%). Az 1807/8. évre az adónak felosztásánál az infláció miatt a vármegye házi cassára 45 112 Ft-ot (55,8%) katonai 35 593 Ft-ot (44,2%) összesen 80 705 Ft-ot szavaz meg. Utakra-hídakra kijelölt keret nem volt, de a kifizetéseket jegyzőkönyvek alapján összegyűjtve: hídfákra 431,-Ft-ot kőre, téglára, átereszre 2 177,— Ft-ot anyag- és munkabérre 529,— Ft-ot ácsokra 500,— Ft-ot Győr vármegye térképe összesen: 3 694,- Ft-ot (4,6%) fordítottak. Mosón vármegye térképe Tehát az infláció miatt a költségvetés nem emelkedett, hanem csökkent. 1811-ben a Helytartótanácsban megalapítják a „Vízépítési lgazgatóság"-ot, melyben 1. Építési Osztály, 2. Út- és Hídépítési Osztály, 3. Vízügyi, illetve Hajózási Osztály működik. 19 Sopron vármegye térképe