Bács-Kiskun megyei utak (1977)

I. Adatok Bács-Kiskun megye közigazgatásának kialakulásáról

I. Adatok Bács-Kiskun megye közigazgatásának kialakulásáról Bács-Kiskun megye 1950. január 1-én alakult

1

,

1 az ország legtöbbször átszervezett területeinek egyike. Az átszervezések szoros kapcsolatban vannak az útügyi igazgatással is. A lényeges változásokat áttekintve a közigazgatás szervezete a következőképpen alakul: — Az Árpád-'korban a megye jelenlegi területének legészakibb része Pest megyéhez torozott, a keleti oldal Csongrád vármegye része volt, nyugaton pedig Solt vármegye létezett — kezdetben mint Fejér vármegye solti széke.

2 Ez a terület körülbelül megegyezett a mai solti síkság vagy lapály területével. A déli rész Bodrog vármegye területe volt. A kunok a XIII. században ékelődtek be a megye középső részébe. IV. László 1279. augusztus 10-i szabadalmi levele már körülírta a kunok szállásait.

3 Ez az állapot - kisebb változó sóikkal — a török időkig fennállott. — A török hódoltság korának sajátos közigazgatási beosztását mellőzöm. 1686 után a megye jelenlegi területének északi, északnyugati és középső része Pest-PilisSolt törvényesen egyesült vármegyéhez tartozott. Középső részén szigetszerűen elszórva a Kiskun kerületek ékelődtek be, amelyek a Jász és Nagykun kerületekkel közös közigazgatási egységet 'képeztek — kisebb megszakításokkal - 1876-ig. Bács és Bodrog vármegyék 1802-ig különálló megyék voltak, amikor hosszú vita után egyesülteik.

4 - II. József (1780-1790) központosító politikájának végrehajtása érdekében 1785-ben az országot tíz adminisztratív körzetbe osztotta.

5 Pest-Pilis-Solt vármegye és a Kunság a III. Pesti kerületeikhez tartozott, Bács vármegyét pedig a VIII. Temesvári körzethez osztották be. II. József halála után a vármegyei közigazgatás újból helyreállt. - Az 1848-49. évi szabadságharc után Magyarországot öt országrészre osztották.

6 Pest-Solt megye és a kunsági kerület az ún. magyar részhez tartozott. Bács-Bodrog vármegyét a „Szerb vajdaság és Temesi Bánság"-hoz csatolták.

7 - 1876. szeptember 4-én a Kiskunság önállósága végleg megszűnt, beolvadt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyébe.

8 A déli rész változatlanul Bács-Bodrog vármegye. Ez az állapot 1920-ig volt érvényben. - 1920. május 20-tól 1921. augusztus 21-ig Bács-Bodrog vármegye székhelye ideiglenesen Jánoshalma volt. Miután a szerb hadsereg a demarkációs vonalról a trianoni békében megvont országhatárra vonult vissza, Baja lett a megyeközpont.

9 Pest-PiMs-Solt-Kiskun vármegye területe 1949. december 31-ig lényegében nem változott. - 1941 augusztusától 1944 októberéig BácsBodrog megye területe - a katonai beavatkozás utáni visszacsatolás következtében — megnövekedett, székhelye ismét Zombor lett. - 1945 és 1950 között Bács-Bodrog megye területe újból a háború előtti, székhelye Baja. - A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa az államigazgatás jobb területi megszervezése érdekében a következőket rendelte: ,,12. Bács-Kiskun megye területe BácsBodrog megye jelenlegi területét, továbbá Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye jelenlegi területéből a dunavecsei járást, a kiskunfélegyházi járást, továbbá Ladánybene és Lajosmizse nagyközségeket és a szervezés alatt álló Újbarcs községeket foglalja magába."

10 Bács-Kiskun megye 1950. január 1-én ala kult meg és székhelye Kecskemét lett. Még röviden összefoglalva is hosszú a változások története, de az új megye egységes és jellegzetes tája a Duna-Tisza közének. 7