Bács-Kiskun megyei utak (1977)

VI. A Magyar Közlekedéspolitikai Koncepció érvényesülése Bács-Kiskun megyében

VI. A Magyar Közlekedéspolitikai Koncepció érvényesülése Bács-Kiskun megyében 1 A népgazdaság fokozott fejlődése, a termelés szerkezetének nagyarányú átalakulása az 1960­as évek végére előtérbe helyezte a közleke­dés kérdését. Bár a felszabadulás utón na­gyot fejlődött minden közlekedési ágazat — kü­lönösen a közúti közlekedés - mégis elmaradt a kívánalmaktól. A mintegy 8000 km hosszú vas­úti hálózat egynegyedén a forgalom igen cse­kélynek mutatkozott, s éppen ezek a vonalaik rendelkeztek a legrégibb technikai adottságok­kal. Sok esetben a 60 éves állapot konzerváltsá­gát mutatták és nagy önköltséggel dolgoztak. A közutak kiépítésével a közúti járművek szá­ma is nőtt! és 1950-tő'l 1967-ig a személyszállítás hússzorosára, a teherfuvarozás tízszeresére nö­vekedett. Dr. Csanádi György közlekedés- és posta ügyi miniszter nevéhez fűződik az új közlekedési rendszer kidolgozása. (Ez a javaslat a hajózás­sal és a légi közlekedéssel is foglalkozott.) A koncepció lényege az, hogy kimondja: minden ágazat csak azokat a száHítási feladatokat vé­gezze, amelyeket gazdaságosan, ésszerűen ké­pes végrehajtani. Ennek megfelelően a kisfor­galmú vasutak forgalmát a közutakra terelik, amelyeket a reális igények szerint kiépítenek és biztos híják a szükséges közúti járműveket. A vas­úti áruszállítás korszerűsítését ún. körzeti állo­mások létesítésével segítik elő, s a rövid távol­ságú fuvarozást közúton végzik. A koncepció irányelveit az országgyűlés 1968­ban jóváhagyta. A végrehajtás a területi vizsgá­latok eredményei alapján megkezdődött. Bács-Kiskun megye területén az itt bemutatott térképen szaggatott vonallal jelölt vasutakat ja­vasolta megszüntetni. A baja—garai vasútvonal forgalmát 1972. november 30-án szüntették meg, s ezzel egyidejűleg korszerűen kiépült a baja— gara-bácsszentgyörgyi út. A baja-hercegszán­tói vonal forgalma 1974. december 31-én szűnt meg és kiépült a dávod-hercegszántói útvonal új nyomon. Az útépítések költségeinek azon ré­szét, amely közvetlen kapcsolatban volt a vasút megszüntetésével, a közlekedéspolifikai alapból finanszírozták. 1975. december 31-én szűnt meg a kecské­mét—kerekegyházai vasút forgalma. Már előző­leg korszerűsítették a kecskémét— hetényegyhá­zai utat, majd 1975-ben 1 km-el meghosszabbí­totiták. A kecskémét—kunszentmártoni és a Szolnok— kiskunfélegyházi vasutak megszüntetését elvetet­ték, miután azok meghagyása indokolt. A kecs­kemét-kiskunmajsai és a kecskémét—kiskőrösi keskeny nyomtávú vasutak üzemelését előrelát­hatóan 1980-ban szüntetik meg. Megvalósult a körzeti állomások rendszere a következő helye­ken : Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Lajosmizse, Lakitelek, Izsák, Kiskunmajsa, Kunszentmik­lós, Szabadszállás, Fülöpszállás, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kisszállás, Kecel, Kalocsa, Du­navecse, Solt, Jánoshalma, Bácsalmás, Baja. A közlekedéspolitikai koncepció rugalmassá­ga a végrehajtásban tükröződik. A helyi vizsgá­latok sok ismeretjlen körülményt tártak fel, ame­lyek miatt egyes vasutak megszüntetése nem lenne célszerű. Az eredeti javaslatban a buda­pest—kelebiai vonalat Diesel-vontatásúra ter­vezték, s ma már tbnúi vagyunk a villamosítás­nak. Ezek a változtatások nem befolyásolták az alapelvet. Szükséges volt a közlekedés felülvizs­gálata, mert a múlt század végén kialakult szer­kezet módosítását megkívántja a modern kor kö­vetelménye. JEGYZET 1. A cím alatt szereplő leírás általános részének forrása: „A Magyar Közlekedéspolitikai Kon­cepció - 1968." c. kiadvány. A megyei adatokat Sajdik András, a Közúti Igazgatóság mérnöke, a területi vizsgáló bizottság tagja közölte. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom