Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

Mellékletek

A völgyhidat építette Földnedves betont használtunk. Döngöltük először kézzel, majd vibrátorral, végül a vasak között mélyvibrálással - tehát háromszoros tömörítéssel készült, így tömörítetlen felület gyakorlatilag nem maradhatott. Esetleg felületes munka miatt maradhatott porózusos beton, de ezt nem tudom elképzelni. Egyébiránt, ha egy 1936ban megépített vasbeton szerkezetet csak 1984-ben kell fel újítani, akkor azt hiszem, fejet hajthatunk az akkori munkások előtt! - Ami állandó, egyre erősödő forgalomnak volt kitéve... - Valamennyiünk érdeme, nem csak a három építésvezetőé. Az én feladatom a bevágás építése volt, de nem foglalta le az egész időmet, így a többit a hídnál hasznosítottam. Glücklich Gyula volt a főépítésvezető a hídnál, építésvezető Lakos Gergely, én meg a bevágásnál és a hídnál 50-50%-ban az építésvezető. - Ernő bácsi első hídján mit tanult? - Precizitást, pontosságot, fegyelmet, helyzetfelismerést és alkalmazkodást. Azt még bevezettem a munkálataimnál, ha egy rozsdás szöget találtam - már a szocialista rendszer alatt is -, figyelmeztettem a munkásokat, ha még egyszer ilyent találok, az ácsok fizetéséből levetetem. Ettől rend lett. A kihúzott szögeket az ácsinasok kiegyengették. Ez volt az általános mentalitás. Ez volt az első hidam, a többi vasúti híd volt. Még 152 hídnak az építését vezettem le, de a többi nem volt ilyen tökéletes összhangban! - Milyen a viadukt most, hogy 30 éve nem látta? - A viadukt ugyanaz. A város nagyon más. Szép, élettel teli. Jó itt lenni. A híd napjainkban, Mátyus Károly felvétele Mellékletek rokon túl jelentősebb statikai probléma nem volt. Vízelvezetési, dilatációs és esztétikai javításokra kellett sort keríteni. Mi ennek a titka? A híd nem sokkal a befejezés előtt, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény A 25 éves híd, MTi felvétele, 1963 - Hangsúlyozom, hogy a beton készítéséhez Dráva-kavicsot és nem veszprémi murvát használtunk! 196