Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

A megye hídállománya

A megye hídállománya Egyedülálló Várpalotán a Csákány híd, illetve Csákányhídi dűlő [16], nyilván az itt folyó bányászatra utal. Egyedülálló a Király híd név Szentkirályszabadján, az adatközlő, illetve adatfelvevő szerint régisége (római alapok) miatt hívják így a település központjában álló feltöltődött boltozatot. Néhány település történetében külön részletes földrajzi név ismertetés található, sőt önálló tanulmányok is megjelentek, pl Pápa, Nyárád földrajzi neveiről. Pápán Grófi úti kőhíd [17]. Nyaradon Forrás-, Kecske-, Merke-, Szalóki- és más nevek ismertek [18]. Mozdonyos híd Balatonalmádiban, Kovács Csilla felvétele A hídnyilvántartásokban is rengeteg hídnév olvasható, ezek zömében az áthidalt vízfolyás nevét adják meg. Az önálló név nélküli árkoknál száraz árok, csapadékvíz árok, vízárok, időszakos vízfolyás, Vadvíz követő, Esővíz, Forrás víz, Bakonybélen Levente, Láziban Urasági és még sok név található [19]. A vízfolyásnevekből néhány kevéssé ismert: Kézmosó patak, Határ-, Hosszúvölgyi-, Máj-, Ördögkuti-, Téglaházi-patak stb. [20]. Egyes településeken Eső (Első), Második (Csetény, Gyulafirátót), Alsó, Felső (Vindornyalak). Hármashíd (Bakonycsernye, Bakonynána) többnyire három egymáshoz közeli hídra vonatkozik [10-13]. Németajkú lakosok körében persze pl. „Alté Brücke" (Hárskút) vagy Grósz híd járja. Előfordul, hogy egy hidat két néven is ismernek: Szaló híd/Kőhíd (Csetény) A hídnevekről még sok érdekességet és aktualitást lehetne, kellene írni, helyette egy összefoglaló tanulmányra és a megyei hídtörténeti kötetetekre utalok [21] és két példát említek: a Bakonyról szóló részletes útikönyvben egy rajzra lettem figyelmes Szentgálnál, Római híd néwel [22]. Érdeklődésemre nem kaptam pozitív választ, ám egy szép képeslapot kaptam, mely ugyancsak a „Római" boltozatot mutatta. A helyszínen eztán megtaláltuk a félig összedőlt, de még így is monumentális kőhidat, melyről egy régi nyilvántartásban 17. századi építési évet találtam. Természetesen további kutatásra lenne szükség, de főként arra, hogy a mindenképpen idős boltozatot mentsék meg az utókornak. Híd nevek Szent János nevét kapta a szoborról Káptalanfa boltozata A Kikéri tó (Kékerű vagy Kőkerített) római gát már pályafutásom elején felkeltette a figyelmemet, erről, illetve az itt lévő hídról külön is szólok. Fontosak a nevek, figyelmet felkeltők, kutatásra, megőrzésre ösztönzők, remélem, hogy olvasóim közül is lesznek, akik tovább kutatnak. Irodalom [I] Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, Akadémia Kiadó Budapest, 1978. [2] Korompay György: Veszprém, Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1957., Városképek-Műemlékek. [3] Hungler József: Veszprém településtörténete, Horizont Közművelődésügyi Kiskönyvtár 14., Veszprém 1980. [5] Ötven éves a veszprémi völgyhíd (szerk.: Ikits Tamás) Veszprém, 1988. [6] Bárdi László: Emlékhelyek Veszprém megyében, Veszprém 1996. [7] Tóth Ernő dr.: A Balaton hidjai, KÖZÚT, 1995. 7-8. sz. [8] Zákonyi Ferenc: Balatonfüred, Veszprém, 1988. [9] Ny. Nagy István: Pesty Frigyes kéziratos helynévrajza, Történelmi Veszprém megye, Pápa 2000. [10] Veszprém megye földrajzi nevei, Tapolcai járás, Magyar Nyelvtudományi Társaság 1982. [II] Veszprém megye földrajzi nevei, Pápai járás, Magyar Nyelvtudományi Társaság 1982. [12] Veszprém megye földrajzi nevei, Ajkai járás, Magyar Nyelvtudományi Társaság 1991. [13] Veszprém megye földrajzi nevei, Veszprémi járás, Magyar Nyelvtudományi Társaság 2000. [14] Ladányi András: Falvak a művészetek völgyében, TKM 729, 2006. [15] Koppány István: Városlőd története, Városlőd 1991. [16] Szíj Rezső: Várpalota, Gondolat 1960. [17] Kovács Eszter: Pápa földrajzi nevei, Szeged 1939. [18] Baki Ernő: Nyárád földrajzi nevei, Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. 1967. [19] Hídnyilvántartás 1952, Veszprém Megyei Levéltár, Gózon Imre hagyatéka. [20] Hídnyilvántartás 1966., Központi hídtervtár Budapest. [21] Tóth Ernő dr. - Hajós Bence: A hidak elnevezéséről, Közlekedéstudományi Szemle, 2004. 7. sz. [22] Dornyay Béla dr.: Bakony, 1927. 102