Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

A hídépítés fejezetei

A hídépítés fejezetei A hidak védőszentje A hidak védőszentje Veszprém első Nepomuki Szent János szobra a Jókai utcában, Magyart László felvétele Nepomuki Szent János egyszerű parasztcsaládban, Wolffin János néven a Dél-Csehországban lévő Nepomuk városában született 1350 körül. Jogi és egyházi tanulmányokat végzett, gyors sikerekkel ismert prágai egyházi méltóság, ékes szavú szónok, majd 1379-től Johanna királyné gyóntatópapja lett. Az agresszív, bizalmatlan és felettébb féltékeny IV. Vencel királlyal gyakran összetűzésbe keveredett, emiatt többször kínozták, börtönbe vetették. Miután a királyné gyónási titkait még a visegrádi prépostság felajánlása mellett sem volt hajlandó elárulni, 1393. május 16-án megkínozták, megkötözték, majd a Moldva vízébe dobták. Sírja a prágai Szent Vitus székesegyházban máig Európa egyik legismertebb zarándokhelye. Szentté avatási eljárása már a 16. században megkezdődött, de csak 1729-ben zárult. 1929-től Csehország fő patrónusa [1]. Bármerre is járunk Európában, a vízi átkelők mellett, régi városi hidakon egy keresztet, pálmaágat tartó, karingben, stólában és birétummal a fején ábrázolt szenttel találkozunk: ő Nepomuki Szent János, a hidak, molnárok, dereglyések, hídvámosok és az árvizektől veszélyeztetett emberek védőszentje. Mártíromságának színhelyén Prágában, a Károly hídon lévő szobra körül mindig tömeg áll, a Szent Vitus székesegyházban lévő sírja zarándokhellyé vált. Tisztelete, ismertsége már a 17.-18. század fordulóján egyre jobban terjedt; a Habsburg-ház köreihez tartozó főurak, egyházi vezetők tudatosították, népszerűsítették évenkénti ünnepét május 16-án. Veszprém megyében már akkor megjelentek első, híd melletti szobrai, amikor még javában folyt a szentté avatási eljárás. Az első két szobrot Veszprémbe és Sümegre tervezték. Volkra Ottó János veszprémi püspök 1712-ben írt végrendeletében három Nepomuki szobor felállításához adományozott nagyobb összeget, a harmadikat Pozsonyszentgyörgyre szánta a piaristáknak [2]. Gróf Volkra Ottó János 1720-ban hunyt el. Hagyatékát utódai tisztelettel őrizték, így 1735-ben - hat évvel szentté avatását követően - fel is állították a veszprémi Hosszú utcában Nepomuki Szent János szobrát. A szépen faragott, posztamensen álló kőszobor a város első köztérre kihelyezett alkotása. Szerethették is; Berken János 1816-ban készült „Kilátás a Jeruzsálemhegyről a Tizenháromváros felé" c. tollrajza alapos megfigyelés után, pontos részletességgel ábrázolja [3]. A képen a vár alatti sziklafal oldalában, jóval magasabban az úttól áll az emlékmű. „A Jókai Mór utcai szobor még ma is régi helyén áll, de eredetileg nem fülkében, hanem szabadon állott. A várhegy nyugati oldalán elvonuló házsor akkor még nem létezett. Szabadtér volt itt a vár alatt és láttatni engedte a várhegy tövében végigfutó várárkot. A szobrot vallási kegyelet emelte, de hogy éppen ezen a helyen emeltetett, annak régi időkre visszamenő jelentősége van. Mert eddig a szoborig terjedt a püspökségnek a város feletti földesúri joga, a szobron túl észak felé eső városi területen pedig a káptalan földesúri joga. A földesúr engedélye nélkül letelepedni, boltot nyitani, mészárszéket tartani, szeszesitalt mérni nem lehetett. Az 1848 utáni években a földesúri jogok az italmérési jog kivételével megszűntek..." [4]. Aztán a körülötte lévő teret beépítették, a szobrot változatlanul hagyva belekomponálták az utcai homlokzatba, egy szoborfülkét alakítva ki körülötte. Ezt többször bevakolták, így a szobor lassanként domborműnek tűnt az utca felől. Meg is rongálták; egy önhitt munkás kalapáccsal akarta szétverni az ötvenes években... De a szobor állta a sarat. A Jókai utca 38. mai lakói közösségi összefogással restauráltatták. Kibontásakor derült ki, hogy nem dombormű, jelentős része be van falazva, a szoborfülkében nem áll szimmetrikusan, tehát ezt utólag építették köré. A lábazaton lévő kronosztikon pedig az 1735ös, szoborállítási évről tanúskodik [5]. (Veszprémben a Vár utca elején áll még egy Nepomuki-szobor; ezt ötven évvel később, az 1785-ben állították.) A veszprémi Jókai utcai Nepomuki Szent János szobor korabeli, sümegi párja hasonló kvalitású művészeti érték. A plébániatemplom mögött ma is áll, megtekinthető.