Hidak Tolna megyében (Szekszárd, 2002)

A hídépítés fejezetei

A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI BOLTOZATOK Az 1 783-ban épült híd a forgalmat ma is jól szolgálja (dr. Tóth Ernő felvétele) hadra történt kőszállítás [8]. A Nepomuki Szent János-szoborral díszített, vagdalt kőből épült híd nyílásai 3,8 m-esek (2 öl), a híd teljes hossza 34 m, szélessége közelítően egyezik az 1837-ben készített kimutatásban található 5 öl értékkel [9]. Ez a híd is félköríves nyílással épült. A híd megjelenését sajnálatosan rontja a ráhelyezett közmű és a közelébe épített gyaloghíd. Mindenképpen megőrzésre érdemes szép formájú, forgalmi szempontból is megfelelő híd. Többnyílású érdekes hidak épültek természetesen máshol is, így pl. 1830-ban az uradalom cölöpalapozású 5-5 m nyílású boltozatot épített Kölesden [10]. A Buda-eszéki út volt ősidők óta a megye legjelentősebb közlekedési ütőere, az 1848-ban készített országos kimutatás szerint Tolna megyében 3 kőhíd volt ezen az úton [11]. Más forrásból tudjuk, hogy Alsónyéken kétnyílású, az úgynevezett „Láng híd" állt [12], ez lehetett az egyik a 3 kőhíd közül. Az 1837-1950 közötti több mint 100 évből sajnos nem sikerült összesített kimutatást találni a boltozatokról, levéltári anyagok, úttörzskönyvek azonban következtetni engednek arra, hogy 200-nál jóval több boltozat volt a megyében, hisz még 1973-ban is 193 kő- és téglaboltozat volt az önkormányzati utakon [13]. Kölesdi boltozat 1830-ból Az országos közutakon ma álló boltozatok közül figyelemre méltó a 65. sz. úton a Zomba-Kéty szakaszon álló igen nagy ferdeA kétyi téglaboltozat (Közútkezelő felvétele, 1 999) A ferde boltozat szélesítés után (Dr. Tóth Ernő felvétele) 29