Hidak Tolna megyében (Szekszárd, 2002)

Egyedi hídleírások

M::"'­EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK >•• '•- , . DUNA-HIDAK Megindult 140 km-es útjára a 120 m-es hídrész (aug. 27.) (dr. Domanovszky Sándor felvétele A mederhíd felszerkezetét öt részletben ál­lítják össze és emelik be: bal, majd jobb parti szélső nyílások (107-107 m), jobb majd bal parti medernyílás (120-120 m), hídközép (66,0 m). A felszerkezet építése a tervezésre is lénye­ges hatással volt. A mederhíd acélszerkezetét a Ganz csepeli szerelő telepén öt részletben állítják össze. Az előszerelt szerkezetet nem szedik szét, hanem úszó-emelő szerkezetre csúsztatják és egyben úsztatják le a Dunán az építés helyszíné­re. Itt az emelőszerkezet felemeli és a pilléreken elhelyezett sarukra teszi a hídrészt. Az újabb szakaszok beemelésekor a támaszok emelésé­vel, illetve süllyesztésével a véglapokat össze­forgatják és az elemeket feszültségmentes álla­potban erősítik egymáshoz. Ez a technológia le­hetővé teszi, hogy a magyar hídépítésben eddig még nem alkalmazott megoldásként a meder­híd Csepelen készülő illesztéseit teljesen he­gesztve készítsék el, csak a szekszárdi helyszí­nen készülő keresztirányú illesztéseknél alkal­maznak NF csavarokat. [131 Az esztergomi Duna-hídnál már megismert úszó emelőművet itt is alkalmazzák. Az első híd­részt két mereven összefogott 80 m-es uszályon úsztatták le hajó és uszódaru közreműködésé­vel. Különösen látványos a Duna-hidak (M0 és dunaföldvári) alatti áthaladás, amikor 180°-ot fordítanak a szállítmányon. Az első elem 2002. április 22-én érkezett Szekszárdra és 26-án emel­ték be a helyére, mivel a Duna áradása megnehe­zítette a munkát [8, 9,10]. Ez év június 18-án he­lyére került a második hídelem, a szekszárdi ol­dal első mederhíd eleme [11]. A harmadik elem elhelyezését augusztus 16-ára tervezték, ám a Duna áradása miatt el kellett halasztani. A hídhoz csatlako­zó 20,6 km-nyi autó­úton 11 alul-, illetve felüljáró is épül. Az autóút a 6. sz. főút 139,050 km szel­vényéből indul és Palánkpusztától észak­ra, Bogyiszlótól délre, a Sió-töltéssel közel párhuzamosan halad­va az 1498,8 fkm-ben keresztezi a Dunát. Ezt követően Dusnok­tól délre haladva a 139,235 km-ben csatla­kozik az 51. sz. fő­úthoz. 79 Az MO hídjáról így látszott az új Duna-híd egy elemének szállítása (Fotó: dr. Domanovszky Sándor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom