Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)
dr. Tóth Ernő: Bevezető
BEVEZETŐ A Pest megyei hidak történetének megírása szép, de nehéz feladatnak bizonyult. Elsősorban az anyag bősége nehezítette a munkát. Döntenünk kellett arról, hogy a budapesti hidakról írjunk-e egyáltalán, hisz ezek nem az országos közúthálózat részei és oly sok a részletes ismertetést igényelő Duna-, Dunaág-híd, jelentős felüljáró, a metró vonalakhoz kapcsolódó gyalogos aluljáró és sok más értékes és érdekes híd, hogy óhatatlanul, erősen szelektálni kell, így ismertetőnk csakis rendkívül hézagos, vázlatos lehet. Mégis, röviden szólunk a budapesti hidakról, mert róluk nem beszélni hiba lenne, rövid hídtörtenetünk rendkívül hiányos lenne. Ugyanilyen gondunk volt az autópálya hidakkal is. Pest megyéből indul ki az M1-M7 az M3, M5 autópálya, s itt van az MO is, így ebben a megyében van a legtöbb autópálya híd. Ezek ugyan az országos közúthálózat részei, azonban nem a könyvet kiadó Pest Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság kezelésbe tartoznak, mégis kötelességünknek éreztük rövid ismertetésüket. Nagyban nehezítette munkánkat, hogy Zsámboki Gábor, nem sokkal azután, hogy vállalta részvételét a könyv megírásában, örökre távozott körünkből. Az eddigi megyei hídtörténetekben is rövid említés történt az önkormányzatok, MÁV stb. kezelésű hidakról, Pest megyében azonban itt is a bőség zavarával küszködtünk, hisz a Budapestről kiinduló vasút és HÉV, fogaskerekű vonalakon nagyszámú és jelentős híd van, s az önkormányzatok, a Pilisi Parkerdő Gazdaság, üzemek (pl. Százhalombatta) műtárgyai is részletes bemutatást érdemelnének; ismertetőnk e területen is rendkívül vázlatos. Egy-egy település hídjait, újszerű kezdeményezésként nem hidanként, hanem együttesen mutatjuk be (Gödöllő, Szentendre, Vác). A megyei hídtörténet írásában a másik nehézség a régi korok (római, középkor) hídtörténetének feltáratlansága, az egymásnak ellentmondó források voltak. A limes úton nemcsak Aquincumban, Százhalombattán (Campona-Matrica-Vetus Salina) voltak, illetve lehettek hajó-, cölöphidak illetve kőhidak, hanem több helyen. A régészek állításai, elméletei nincsenek kellően régészeti feltárásokkal megalapozva, ezért bár nagyon vonzó lett volna, ismertetőnkben nem állítjuk, hogy az Árpád-híd környékén állandó Duna-híd volt a római korban, a Dunakanyarban feltárt hídfőknél sem állítjuk, hogy állandó Duna-híd állt, s a százhalombattai „római hídnál" is alapvetően csak az írásos forrásokra támaszkodunk, mert sem az I. katonai felmérés pontos térképei, sem a légifelvételek nem bizonyították egyértelműen a híd római eredetét. A középkorban bizonyítottan voltak hidak a budai, óbudai visegrádi várban és pl. az Ördögárkon is több hídról maradt fenn írásos és rajzos emlék, nem sikerült azonban önálló kutatással eddig ismeretlen hidakat feltárni. A törökkorból sok metszet maradt fenn, melyeken a budai hajóhíd, Vác várárok hidjai láthatóak, sajnos a váci cölöphidat ábrázoló metszet nem került elő. A későbbi korokból is kevés a levéltárakban fellelt hidakra vonatkozó irat, terv. Annál nagyobb öröm volt számunkra, hogy sikerül hazánkban talán először, az út-híd történeti írásokban egészen biztosan elsőnek az I. katonai felmérés színes térképrészleteit bemutatni, melyeken számos híd van jelölve. A további kutatásoknak jó alapjául szolgál ez a térkép. A megyei hídtörténetben a megye mai területén lévő hidakról adunk csak hírt. Az ismertető összeállításában több tekintetben eltértünk a Borsod-Abaúj-Zemplén és a Békés megyei hídtörténettől, így viszonylag rövid a hidak anyag és technológiák szerinti fejlődéstörténetének be9
