Hidak Heves megyében (Eger, 1998)

Előszó

Előszó Tisztelt Olvasó! Az Ön kezében lévő kiadvány az Eger városában rendezett Hídmérnöki Konferencia tiszteletére jelent meg. Heves megye Észak-Magyarország természeti szépségekben és ásványkincsekben egyaránt gazdag, bortermeléséről világszerte ismert megyéje, amely az ország szinte valamennyi vonzerejét felsorakoz­tatja. A megye az Északi-középhegység középső' részét, a hozzá csatlakozó Alföld peremvidékét fog­lalja magába egészen a Tiszáig. Területéhez tartoznak a legmagasabb hazai hegyvonulatok: az alföldi rónaságból kiemelkedő, vulkanikus eredetű Mátra az ország „tetejével", az 1015 méteres Kékestető­vel, valamint az üledékes kőzetekből álló Bükk hegység nyugati része. A megyeszékhely Eger, Magyarország egyik legszebb, barokk műemlékekben gazdag városa. Eger belvárosa egészen különleges atmoszférát sugároz. A törökök jelenléte miatt építészetileg a kései barokkról beszélhetünk. A barokk épületek mindig bensőséges hangulatot ébresztenek az idelátoga­tókban. Szinte a város határától kezdődik a Bükki Nemzeti Park, de az európai viszonylatban is ritka vízipa­radicsom, a Tisza-tó is egy órán belül elérhető. A természeti szépségek, a történelmi és a kulturális hagyományok következtében Eger már jó ideje turisztikai központtá vált. Az idegenforgalom magas szintű kiszolgálásának része a megyei úthálózat. Örvendetes a megyét átszelő M3 autópálya építése, amellyel Heves megye a gyorsforgalmi úthálózat­ba bekapcsolódik. A megye arculatához hozzátartozik a megyében lévő hidak sokszínűsége. Kiadványunk célja a Heves megyei hídtörténet és a jellegzetes hidak képekkel illusztrált bemutatása. Köszönöm a szerzők szorgalmas és gondos munkáját és külön köszönöm dr. Tóth Ernő fiatalos lendületét, amely példamutató a szakma mérnökei számára. Szabó Lajos Eger, 1998. május hó 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom