Hidak Békés megyében (Békéscsaba, 1995)

Boltozott hidak Békés megyében (dr. G.I.)

betonfelület egyhangú és sivár hatásának javítására kiterjedten alkalmaztak. A Menyhárt-híd helyén álló fahídnak téglából leendő újjáépítéséről a város közgyűlési jegyzőkönyveiben 1875-ben olvasunk. A téglahíd építésére „4000 frt lévén előirányozva, tekintve hogy az faanyagból is a szükséghez képest elég szilárdan és sokkal olcsóbban megújítható, mert a hozzávaló fa kellékek nagyobb része a város erdejéből is kikerül, ezen hídnak építése rendeltetik el, s a mérnöki számításhoz aránylag az építési költség 2000 frt-ra leszállíttatik." A további jegyzőkönyvekből sajnos ma már nem lehet megállapítani, hogy a fenti határozat alapján milyen jellegű átépítést végeztek a hídon. Ilyen átépítésre utalhat a Békés megyei Közlöny 1879. augusztus 19-i száma, amely a Német-híd átépítésével kapcsolatos cikkében megemlíti, hogy Gyulán a városban levő fahidakat már mind korábban „konfiskálták" s helyükbe kőhidakat építettek. A hidat csak 1907-ben építették fel ilyen formában, ezt megelőzően azonban 1904-ben a város a hidat a hozzá vezető két utcával együtt átadta a vármegye kezelésébe, úgyhogy a jelenlegi betonhidat már nem Gyula városa, hanem Békés vármegye építette. Az erre vonatkozó szerződést Glasner Ernő budapesti vállalkozóval 19249 Kor. 60 fül. értékben, 1907. szeptemberben 14-én kötötték meg. Német-híd A Német-híd a város központjának nyugati részén, a K. Schriffert, volt Jászai Mari utca tengelyében az Élővíz-csatornát hidalja át. Észak felé a Németvárosba, dél felé a Bartók Béla utcába vezet. Alapjait kivéve minden falazata téglából készült, így szegmensalakú íve, homlok- és szárnyfalai, mellvédjei is. A mellvédfalakat fedkövek takarják, amelyeket falkötő vasak fognak össze. Mellvédjeinek felső éle vízszintes. A híd homlokfalai szépen tagoltak. A pálya szintjében, valamint a fedkövek alsó síkjában párkány vonul végig s a mellvédfalakat középen, valamint a szárnyfalak csatlakozásainál ízléses bordák élénkítik. Bár a hídfalak vakolatlanok, a tagozatok Német-híd, (Épült 1879-ben.) 5 összhatása még így is aránylag jól érvényesül. A híd helyén 1879-ig fahíd állott. A fahíd helyére kőhíd építését 1878-ban határozta el Gyula város közgyűlése, amely erre az esztendőre a hidak fenntartására és javítására előirányzott 4000 forint hitelösszeget teljes egészében a híd átépítésére rendelte felhasználni, sőt ezenfelül felhatalmazta a polgármestert, hogy további 4000 forint kölcsönt vehessen fel a hídépítési munka végrehajtására. A hídépítés végrehajtására 1879-ben került sor. Ebben az évben az „Építészeti szakosztály" javasolta a németvárosi kőhíd felépítését, amit a közgyűlés azzal a hozzáadással fogadott el, hogy a munkálatokat házilag végeztette el, különös figyelemmel arra, hogy az „ellenőrködést" a városi mérnök és az építési szakban képzett városi számvevő látják majd el. Utóbbi, Nuszbeck József, azelőtt Gyula legelső építőmesterei közé tartozott, s a hídépítés körüli érdemeit a helybeli sajtó is méltatta. A munka még ugyanabban az évben be is fejeződött. Szarvas A Szentesre vezető út Szarvastól néhány kilométer távolságban keresztezi a Körös egyik mellékága helyén épült vízelvezető csatornát, mely a Dögös-Kákafoki csatornát köti össze a Békésszentandrástól délre fekvő területtel. Ezen a ponton vasbeton boltozatú híd íveli át a vízfolyást. A híd tervezésének és építésének körülményeiről hiányoznak a feljegyzések, ezért valószínűnek látszik, hogy az építkezést nem az útügyi hatóságok irányították. Minthogy vasbeton boltozatot leginkább a XX. század elején, annak első évtizedében építettek, az érdekes műtárgy korát az 1900-1910 között évek valamelyikére tehetjük. Mellékesen megemlítjük, hogy a békésszentandrási duzzasztógát és kamarazsilip a vele kapcsolatos nagyszabású vízügyi munkálatokkal együtt, melyek sorába több vízfolyás elterelése és új medrek kialakítása is tartozik, ugyancsak századunk első évtizedében épült. Nem zárható ki tehát az a feltevés, hogy a szóban forgó híd is az említett vízügyi átalakításokkal kapcsolatosan létesült. Tótkomlós A Tótkomlósról Mezőhegyesre vezető helyi jellegű út Tótkomlóstól mintegy 3 km távolságban keresztezi a Szárazér helyén ásott csatornát. Ezen a helyen valamikor fahíd állott, melynek karbantartásáról a helybeli uradalom gondoskodott. Ez a gondoskodás - úgy látszik - kívánni valót hagyott maga után, mert a megyei levéltárból előkerült egy 1855. évben keltezett, német nyelven írt beadvány, mely a szóban forgó híd javítása ügyében kér intézkedést. A beadvány címzettje a „Komitats Bauamt". Az elintézés módjára vonatkozó iratok nem állnak rendelkezésre. A tótkomlósi híd később is sokszor szerepel a javításra