Hidak Bács-Kiskun megyében (1999)

Írók, költők, festők és hidak (Heltai Nándor)

ÍRÓK, KÖLTŐK, FESTŐK ÉS HIDAK Kunszentmiklósi fa- és kőhidak - Petőfi hídja A tudós kunszentmiklósi Illyés Bálint zamatos nyelvezetű krónikáiban többször emlegeti FelsőKiskunság hídjait. Idézi Bors Károly 1813-ban kiadott, megközelítőleg teljes fölsorolását: "Fokoknál 3, Városban 2, Partos Széknél 1, Kígyósnál 1, Nyíró Foknál 1, Keskeny érenn 1, Papp Gáttyán 1, Bakéri Híd Pőszér felé 1, Bakéri Nagy Híd 1, Kertek alatt 1, Tömpör Hegyi Szőllők mellett 2, Kígyóson 1, Szálkai Töltés 2, Eperjes 1, Jónás érinél 1, Orgoványi Pusztában 1, summa 21". Később még készült néhány "dobogó" réti kanálisokra. 1812-től valamennyi hídra a Híd-comissárius felügyelt. [1] Sok alföldi falu, város már eleve egykori tavak, nádasok, csekély vizű, de széles medrű erek partjára épült. A vizes tájon hányt töltésen közlekedtek a postakocsik, a jász-kun hadak, a földjeikről a terményt hazafuvarozó gazdák. A vízereken, laposokon dobogók, vagy szilárd építésű hidak vezettek keresztül. Az utóbbiak falait hazai égetésű, vagy Pesten vásárolt téglával erősítették Ezeket, valamint "Budafokon a terméskövet, leúsztatják Dömsödig tutajokon és onnan befuvarozzák tengelyen a helyszínre." A 18 századtól ilyesféle kiadásokat találunk: 'Királyi útban (ti. országúton) levő hidaknak készítésekre és Conservatiójokra nézve Pestenn ...vétetett fenyő Talpakért, Dömsödig lett szállítással édgyütt fizetett [...] a Pesti kő bányában kő híd építéséért vett 4 öli kőért' fizetnek... [2] érő lábú juhászra. [3] A tudós tanár szerint ez csak az alsószögi Kishid lehetett. [4] Petőfi növekvő költői híre azonban emlékeit is fölértékelte. Ha már verset szikráztatott föl belőle "Kiskunsági Szentmiklósnak / Ifjú népe!" akkor már kijár neki, a település egyik büszkesége, a nagyhid is, hirdették a leglelkesebbek. Tehát a Baker hídjánál szamaragolt a boldogtalan juhász. Még a költőt is föltámasztották holtából, hogy az 1853-ben épített kőhíd karfájába bevéshesse nevének kezdőbetűit. Sokáig mutogatták "a költő kezenyomát"... Kecskemét hidjai A rónák fővárosát elkerülték a folyók, de voltak védő- és vízelvezető árkai, patakjai.[5] Hrúz Mihályék, a mai Szabadság tér és a Nagykőrösi utca találkozásánál állt házától a közeli evangélikus iskolába jövet-menet Petőfi Sándornak kisdiákként át kellett ballagnia az elmocsárosodott Dellő tó vízét a Gátérbe vezető patak hidAlig másfél évtized múltán teátristaként már az említett tó helyén lombosodó fák között sétálgatva diskurálhatott az itt tanuló Jókai Mórral. [6] Éppen barátjának házigazdája, Gyenes mérnök irányította az időnként házakat megroggyantó, kerteket elöntő földárja megregulázását, lecsapolását, elvezetését. O vonatta a süppedékes Mária külváros házait megmentő árkot a Holló utcán végig a kőhíd felé.[7] A tanár-könyvtáros a tőle szokott alapossággal azt is kiderítette, hogy melyik kunszentmiklósi hídnál látottak hatására írta Petőfi egyik legismertebb költeményét. Hatvány Lajos szerint | a poéta vendéglátó barátjával, Bankos Károlylyal az Epreskert közelében pipázgatva sétálgatva, a fahídnál figyelt föl arra a bizonyos, földig A régi Nagyhid Kunszentmiklósnál 78